Frojimovics Kinga - Molnár Judit (szerk.): Gettómagyarország, 1944: a Központi Zsidó Tanács iratai - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 2002)

Napi jelentések a vidéki gettókból

betegszoba, 19 orvos felügyelete alatt. Csomagot, pénzt kül­­deni nem tanácsos. Leveleket Zsidó Tanácson keresztül. [A] helyzet erősen feljavult, mert a férfiak bejárhatnak a vá­­rosba munkára és így sikerül élelmiszert szerezni. A tábort őrző rendőrök viselkedése humánus. II. sz. jelentés folytatása: Május 11-ig a helyzet [a] követke­­ző volt: a kassai és Abaúj-Toma megyei zsidóság még min­­dig a két téglagyárban van. Május 8-án elkezdődött a kassaiak kis mértékben való betelepítése a gettó céljára kije­­lölt utcákba. Elsősorban az orvosok és hozzátartozói[k] és az [olvashatatlanjok kerültek sorra. A hét első három napján mintegy 180-an lettek a városba telepítve. Ezen kívül meg­­engedték a városi lakásokban maradt élelmiszerkészletek át­­vételét, és e célból hatósági kíséret mellett szabad volt az éléskamrákat kinyitni. Az a hír járja, hogy az Abaúj-Toma megyeieket a vármegye területén 3 felállítandó táborba fog­­ják szállítani, miután az egyik téglagyár rövidesen meg akar­­ja kezdeni üzemét. Arról is beszélnek, hogy a fiatalabb férfiakat hadimunkára fogják vinni. E célból már egyszer a városba vitték a számba jövő férfiakat, azonban ismét vissza­­jöttek a táborba, mert ez az intézkedés halasztást szenved. A két táborban a helyzet igen keveset javult. Az állapot még mindig igen súlyos. A kassai zsidók közül kb. 2000 ember számára megenged­­ték, hogy a következő utcákban helyezkedjenek el: Zrínyi utca, Luzsenszky utca és Pogány utca. A gettóban egyelőre nemzsidók is laknak, a gettót azonban elhagyni csak enge­­déllyel lehet. Az élelmezési helyzet kielégítő, közös konyha van. május 9. május 17. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom