Frojimovics Kinga - Molnár Judit (szerk.): Gettómagyarország, 1944: a Központi Zsidó Tanács iratai - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 2002)
Karsai László: A Központi Zsidó Tanács és a munkaszolgálatos hírhozók
22-én jelent meg a hivatalos kormányrendelet a ״zsidók önkormányzata és érdekképviselete tárgyában”.5 A magyar holokausztról az első nagyszabású monográfiát író Lévai Jenő, aki egyébként rendkívül élesen bírálja a Központi Zsidó Tanács ténykedését, azon a véleményen van, hogy az 1944. március 19. utáni napokban, hetekben a Központi Zsidó Tanács vezetői miközben megpróbáltak lojálisán együttműködni a német hatóságokkal, meg sem kíséreltek ellenállni és nem világosították föl a vidéki zsidóságot arról, milyen sors vár rájuk. Lévai szerint: ,ylmikor a német megszállás az egyes városok és községek közötti érintkezést a sárga csillaggal megjelölt zsidók számára lehetetlenné tette, az egyébként is összeköttetések híján lévő vidéki zsidóság teljesen megbénítva, bódult tehetetlenséggel volt kénytelen bevárni, hogy sorsában miként esik a döntés.”6 Kérdéses azonban, hogy Lévainak igaza van-e. Valóban semmiféle kapcsolat sem létezett a vidéki hitközségek és a budapesti Központi Zsidó Tanács között? A Magyar Zsidó Múzeum Levéltárában (MZSML) végzett kutatómunkám során sok olyan dokumentumot találtam, amelyet a magyarországi zsidó Vészkorszakkal foglalkozó, eddig megjelent szakirodalom nem ismert. E dokumentumok alapján válaszolni lehet például arra az egyszerűnek tűnő kérdésre is, hogy 1944. március 19. után, a zsidó hitközségek hogyan tartották egymással a kapcsolatot. A Budapesti Közlönyben csak 1944. április 7-én jelent meg az a hivatalos rendelet, amely megtiltotta a zsidóknak, hogy lakóhelyüket külön engedély nélkül elhagyják.7 Molnár Judit monográfiájából is tudjuk, hogy a helyi hatóságok, meglehetősen szűk keretek között, de adtak is ki ilyen utazási engedélyeket.8 Ugyanakkor Molnár megjegyzi: ״Az azonban kevésbé követhető a dokumentumok alapján, 5 A m. kir. minisztérium 1520/1944. Mc. számú rendeleté a zsidók önkormányzata cs érdekképviselete tárgyában. Budapesti Közlöny, 1944. április 22., 90. sz. Szövegét közli: Vádirat a nácizmus ellen. Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez, 1944. március 19 —május 15., 1. kötet (továbbiakban: Vádirat I.) Szcrk.: Bcnoschofsky Ilona-Karsai Elek., Magyar Izraeliták Országos Képviselete K., Budapest, 1958., 191-194. o. 6 Lévai Jenő: Zsidósors Magyarországon (továbbiakban: Lévai, 1948.) Magyar Téka K., Budapest, 1948., 88. o. 7 Am. kir. minisztérium 1270/1944. Mc. számú rendeleté a zsidók utazásának korlátozása tárgyában, 1944. április 6. Budapesti Közlöny, 1944. április 7. 79. sz. Szövegét közli: Vádiratl., 127-131. o. Freudiger Fülöp, aki az ortodox hitközséget képviselte a Zsidó Tanácsban, emlékirataiban ״vasszigorral betartatott utazási tilalom ”-ról tesz említést. (Schmidt, 1990., 259. o.) 8 Ezzel kapcsolatban lásd: Molnár Judit: Zsidósors 1944-ben az V. (szegedi) csendőrkerületben. (továbbiakban: Molnár, 1995.) Cserépfalvi K., Budapest, 1995., 122-123. o. 43
