Frojimovics Kinga - Molnár Judit (szerk.): Gettómagyarország, 1944: a Központi Zsidó Tanács iratai - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 2002)

Molnár Judit: A Magyar Zsidók Központi Tanácsának megalakulása, működése (1944. március 20-július 7.)

Kérvényeik azonban süket fülekre találtak. A vidéki tanácsok tagjai ezekről a memorandumokról, egyáltalán a Központi Tanács tárgyalásairól a hatóságokkal mit sem tudtak. A Magyarországi Zsidók Lapjában csak azt olvashatták, hogy a Központi Tanács mindent megtesz a zsidóság érdekében, a legjobb amit vidéken tehetnek, hogy végrehajtják a hatósági utasításokat. Talán cinikusan hangzik, de a zsidók a szélsőjobboldali napilapokból többet megtudhattak várható sorsukról, mint saját hivatalos lapjukból. A Makói Újság pl. már május 9-én arról tájékoztatta olvasóit, hogy ״majd a gettó megszűnik és a zsidókérdés végleges megoldást nyer a kitelepítéssel”.

Ilyen körülmények között mit tettek a vidéki tanácsok? Egyrészt végrehajtótták a folyamatosan érkező utasításokat, másrészt kérvényekkel, beadványokkal ostromolták a helyi hatóságokat. Próbálták meggyőzni a közigazgatási vezetőket, hogy a zsidók nem ellenségei a magyaroknak, hiszen már maguk is rég magyarokká váltak. Tulaj donképpen helyi szinten ugyanazt tették, mint a Központi Tanács a fővárosban. A Szegedi Zsidók Központi Tanácsa a helyi sajtóban nyomatékosan figyelmeztette a zsidókat, hogy ״haladéktalanul költözzenek be a kijelölt lakásokba”.103 A Kecskeméti Zsidók Központi Tanácsa is szigorúan felhívta a zsidó lakosság figyelmét, hogy ״sem betegség, sem a szombati nap nem mentesít senkit sem a költözködés alól”.104 Ugyanakkor Szegeden Pap Róbert a főispánhoz intézett kérelmében több oldalon keresztül bizonyítja, hogy a nemzedékek óta Szegeden élő zsidóság mennyire magáénak érzi a várost.105 A makói hitközségek vezetői is azt hangsúlyozzák az alispánhoz intézett kérelmükben, hogy a makói zsidóság mindig hűséges volt ״szeretett Hazájához”.106 Egyik levélben sincs konkrét kérés. Mindössze méltányosságot, emberiességet kémek a hatóságoktól. A kecskeméti Zsidó Tanács elnöke a 24״. óra utolsó percében” nem azt kívánta hangsúlyozni, hogy mennyire hazafias a kecskeméti zsidóság.107 Inkább arra kivánt rámutatni, hogy a tervezett gyűjtőtáborban, a Rézgálicgyár raktáraiban törnegek elhelyezése katasztrofális. Schönberger sem az összeköltöztetés ténye ellen szólt, hanem módját és tempóját kifogásolta. Tehát ő is tudomásul vette a Magyar Zsidók Központi Tanácsához hasonlóan, hogy a rendeletek ellen nem tehet, de a

103 Szegedi Új Nemzedék, 1944. május 27. 7. o.

104 BKML, IV. 1928. Zsidók 1944, külön kezelt iratok.

105 CSML, szegedi főispáni i. 847/1944. Bővebben lásd: Molnár, 124-125. o.

106 CSML, Csanádi alispán i. 7979/1944

107 Lásd 101. sz. jegyzet.

39