Frojimovics Kinga - Molnár Judit (szerk.): Gettómagyarország, 1944: a Központi Zsidó Tanács iratai - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 2002)
Molnár Judit: A Magyar Zsidók Központi Tanácsának megalakulása, működése (1944. március 20-július 7.)
ként az első tanács tagjai egyöntetűen nem bíztak meg Bosnyákhoz fűződő kapcsolata miatt.67 Május 15-én tartották az alakuló ülést. Stern Samu betegsége miatt az ülést Kahan-Frankl Samu vezette.68 Berend vidéken volt,69 Török pedig ekkor még internálva. Az ülésre az Intézőbizottság hat tagja mellett az előző tanács kimaradt tagjait is meghívták tanácskozási joggal.70 Május 22-re készítették el az alapszabályt, amelyet azonban a Belügyminisztériumban nem hagytak jóvá.71 így a Magyarországi Zsidók Szövetsége helyett mindvégig az Ideiglenes Intézőbizottság működött. A korabeli dokumentumokon az aláírás hol Magyar Zsidók Központi Tanácsa volt, hol a Magyarországi Zsidók Szövetsége Ideiglenes Intézőbizottsága. A vidéki hitközségi vezetők a Központi Zsidó Tanácshoz intézték leveleiket. A helyi közigazgatási vezetők is zsidó tanácsok megalakulásáról szólnak. Mint tanulmányom első felében említettem, a vidéki zsidó tanácsok megalakulására vonatkozó dokumentumok ellentmondásosak. A Központi Tanácstól április 6-án kapták a felszólítást a tanácsok megszervezésére. Az eddig feltárt iratokból 67 Kollaboráció, 75., 326. o., MZSML, Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság, 3647. jegyzőkönyv, 9. lap: ״Berend Béla megérkezése előtt Stem, Pető cs Wilhelm utasítására a bizalmas jellegű iratokat meg kellett semmisíteni, mert köztudomású volt, hogy Berend árulóként kerül a Zsidó Tanácsba.” Berend működését a Zsidó Tanácsban, Népbiróság elé állításának, felelősségre vonásának majd folmentésének történetét a második világháború után lásd: Munkácsi Krisztina: Berend Béla főrabbi népbírósági pere. In: Századok, 1996/6. sz. 1525-1552. 0. Kahan Nison véleményét Bcrcndről lásd Molnár: Csendőrök, 181.0. 68 Pető 1945-ben úgy emlékszik, hogy Kahan-Frankl már be sem került az Intézőbizottságba, mert időközben eltűnt. Kollaboráció, 326. 0. Tény azonban, hogy a kincvezcttck listáján szerepel a neve, és Munkácsi szerint a május 15-i ülésen ő elnökölt. Azt követő tevékenységéről eddig valóban nem került elő irat. 69 Berend maga azt írja, hogy május 18-án került fel Budapestre. Lásd: Az antiszemitizmus cionizálása: eredmények és következmények. Közli: Kollaboráció, 349. 0. Komoly Ottó május 20-án találkozott vele először. Lásd: YVA: P 31/44. Fcrcnczy László csendőr alezredes, a csendőrség összekötő tisztje a német biztonsági rendőrségnél 1946-ban Berend ügyében a népügyészségen azt mondja, hogy május 30-án ismerte meg Bcrcndet Munkácson a rendőrségi fogdában. Lásd: Kollaboráció, 357. o. Nem tudta bizonyítani okmányhamisítását és Zsidó Tanácsi igazolványt mutatott fel, ezért szabadlábra helyezte. Ugyanakkor eredeti jelentésében, június 8-án azt írja, hogy Bcrcndet és feleségét a sátoraljaújhelyi gyűjtőtáborból áthozatta Munkácsra, hogy kikérdezze őket. Bcrcndék rokonaikat akarták kiszabadítani, akik akkor még Sátoraljaújhelyen voltak. A kikérdezés után Eichmann-nak adta ki őket. Lásd: Az Endre- Baky - Jaross per. Sajtó alá rendezte, szerk., és jegyzeteket írta: Karsai László - Molnár Judit. Cserépfalvi, Bp., 1994., 514.0. Kahan Nison szerint a Zsidó Tanács járt cl Bcrcndék érdekében a németeknél. Lásd Molnár: Csendőrök, 181. o. Komoly Ottó június 8-án találkozott másodszor Bercnddcl Pesten. Lásd: YVA, P 31/44. 70 Munkácsi, 75. o. 71 Uo. Endre tájékoztató jelentése június 16-án ezt megerősíti. Közli: Vádirat 3. 38-39. o. 33
