Frojimovics Kinga - Molnár Judit (szerk.): Gettómagyarország, 1944: a Központi Zsidó Tanács iratai - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 2002)

Molnár Judit: A Magyar Zsidók Központi Tanácsának megalakulása, működése (1944. március 20-július 7.)

rendelet célja egyrészt a törvényes forma megteremtése, másrészt a Zsidó Tanács illetve mostantól a Zsidó Szövetség magyar hatóságok alá rendelése. Ugyanakkor Munkácsi kérdésére, ״hogy a rendelet hatálybalépésével a németek intézkedési joga megszűnt-e, Argalás arra nem adott határozott választ”.62 Egy héttel később, május 1-jén Blaskovich Lajos, a Belügyminisztérium egyesületi osztályának vezetője magához rendelte Munkácsit.63 A tárgyaláson Blaskovich érdeklődött a németek által megalakított Zsidó Tanácsról. Ezt követően az Ideiglenes Intézőbizottságról beszéltek. Blaskovich ragaszkodott ahhoz, hogy az egyik tag megkeresztelkedett legyen. A tárgyaláson jelenlevő Bosnyák Zoltán (a Zsidókérdéskutató Magyar Intézet igazgatója, a Harc című szélsőségesen antiszemita lap szerkesztője) Török Sándor írót javasolta.64 Blaskovich kötelezte az Intézőbizottságot, hogy minden tízezer főnél nagyobb létszámú községben egy-egy helyi ideiglenes bizottságot nevezzen ki.65 Tehát a magyar hatóságok részéről is megfogalmazódott az a szóbeli kívánság, hogy országos hálózattal működjön az Ideiglenes Intézőbizottság. Eddig nem került elő olyan dokumentum, amely bizonyítaná, hogy a helyi közigazgatást értesítették volna a belügyminisztériumból erről a kívánságról. Munkácsi ennek a tárgyalásnak a napjától (május 1.) számítja a Zsidó Tanács működésének második szakaszát. Az első tanács tagjaiból öten maradtak továbbra is tagok. Figyelemre méltó, hogy a cionista Kahan Nisont Endre László államtitkár kihagyta a tagok közül. Ugyanakkor Berend Béla szigetvári főrabbit, aki magát cionistának tartotta,66 kinevezte az Intézőbizottság tagjává. Berendben egyébjcruzsalcmi Yad Vashcm levéltárában — sajnos dátum nélkül — fellelhető dokumentum szerint a ״Magyarországi Zsidók Szövctésgcnek Ideiglenes Vczctőségc”-nck tagjai az első Zsidó Tanács tagjai lettek volna, kiegészítve Berend Bélával. Berend nevét Endre László belügyi államtitkár kézzel írta a listára, valamint a hátlapra ráírta, hogy ״holnap 12-rc Ezek [ti. a Zsidó Tanács tagjai], Bosnyák, Argalás, Blask[ovich] a Te szobádban”. YVA, O 15 H/75.

62 Munkácsi, 73. o.

63 Uo. 74. o.

64 Török ekkor a csepeli internáló táborban van. Lásd Munkácsi, 72. o. Török Sándor úgy tudja, hogy újságíró barátja, Thury Lajos Rajniss Ferenchez fordult érdekében, aki Imrédy Bélának, a Magyar Megújulás Pártja elnökének közreműködését kérte, hogy Törököt nevezzék ki a Magyarországi Zsidók Szövetsége vezetőségébe. E támogatásnak köszönhetően Jaross belügyminiszter kinevezte Törököt a vezetőségbe, aki hamarosan szabadult is az intámálásból. Lásd: Szenes Sándor: Befejezetlen múlt. Keresztények és zsidók, sorsok. Beszélgetések. Bp., 1986. 190. o.

65 Munkácsi, 75. o.

66 Kahan Nison szerint Berend revizionistának vallotta magát, és a cionista intézőbizottság egyes tagjaival kapcsolatot tartott fenn. Lásd Molnár: Csendőrök, 165. o.

32