Frojimovics Kinga - Molnár Judit (szerk.): Gettómagyarország, 1944: a Központi Zsidó Tanács iratai - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 5. (Budapest, 2002)

Molnár Judit: A Magyar Zsidók Központi Tanácsának megalakulása, működése (1944. március 20-július 7.)

egyenlővé rögtön a megszállás első napjaiban. A Gestapo tucatjával tartóztatta le éppen azokat a politikusokat, közéleti személyiségeket, arisztokratákat, akikhez a zsidó hitközségek vezetői bizalommal fordulhattak a korábbi években.40 Tehát az első hetekben számukra az egyetlen lehetőségnek a németekkel való tárgyalás tűnt.

A vidéki hitközségi vezetőkhöz intézett április 6-i körlevél — ellentétben a Magyar Zsidók Lapjával — nem említi, hogy magyar vagy német hatóságok utasításáról van szó. Mindössze az olvasható a levélben, hogy ״felsőbb hatóságok” utasítására a Központi Tanács irányításával meg kell szervezni a magyar zsidóságot országosan.41 A vidéki zsidó tanácsok megalakulására vonatkozóan a dokumentumok ellentmondásosak. Érzékelhető egyrészt a hitközségi vezetők zavarodottsága, másrészt a helyi közigazgatási vezetők bizonytalansága. Nem világos számukra, hogy kinek milyen hatásköre van. Hivatalosan a Központi Zsidó Tanács nem létezik. (Zárójelben jegyzem meg: cégjelzéses levélpapírjuk, pecsétjük már van ekkor, mint levelezésükből kiderül.42) A magyar kormány sorozatban adta ki a zsidórendeleteket. Ezek azonban nem a zsidóság megszervezését célozták, hanem korlátozását. Április 5-től viselni kellett a sárga csillagot.43 Április 7-től nem utazhattak zsidók.44 A belügyminiszter április 7-i bizalmas rendelete, az úgynevezett gyűjtőtábor rendelet (egyes történészek szerint deportálási rendelet)45 az első, amely utalt a ״Budapesten székelő Zsidó Központi Tanács” létére.46 A rendelet értelmében valamennyi zsidót ״nemre és korra való tekintet nélkül, a kijelölt gyűjtőtáborokba kell szállítani”. A összeszedés az ország észak-keleti részén kezdődött (VIII. kassai, X. marosvásárhelyi, IX. kolozsvári csendőrkerületek). Ezt a rendeletét rövid időn belül valamennyi közigazgatási és közbiztonsági vezető megkapta. A kormány hivatalos, űn. gettó-rendelete három héttel később (április 28-án) jelent meg a Budapesti Közlönyben47 A Belügyminisztériumban feltehetően Eichmanntól tudtak a Zsidó Tanács létéről, aki rendszeresen tárgyalt a zsidó ügye40 Bővebben lásd: Karsai László: Holokauszt. Pannonica K., Bp., 2001.262-270. o.

41 Lásd 32. sz. jegyzet.

42 Lásd pl. MZSML, Kecskeméti hitközség - 1944. K 8/2 - 175/1.

43 Vádirat /., 78-79. o.

44 Uo., 127-129. o.

45 Lásd például Vádirat a nácizmus ellen. Dokumentumok a magyarországi zsidóüldözés történetéhez. 3. kötet (továbbiakban: Vádirat 3.) Szcrk. és bevezető tanulmányt irta: Karsai Elek, MIOK, Bp., 1967. Vili. o.

46 A 6163/1944. BM VII. rés. sz. rendelet szövegét közli: Vádirat l., 124-127. o.

47 Uo. 244-250. o.

28