Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)
A történettudós Büchler Sándor levelezése
Büchler Sándor levele Bánóczi Józsefhez Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár K. 78.211. Mélyen tisztelt igazgató ur! Első sorban boldog uj évet kívánok. Adjon Isten örömöt, boldogságot, jó egészséget igazgató urnák és családjának. Az engedje meg, hogy én is kérhessek valamit a Mindenhatótól, azt a szerencsét, hogy legközelebb Keszthelyen üdvözölhessem igazgató urat. A kézirat ügyében fölkerestem a könyvtárost és a levéltárost, kik jó embereim, de nem találtam őket otthon, megtudni akartam tőlük, hogy a kézirat hol fekszik, a könyvtárban-e, vagy a levéltárban. A könyvtárt megnyitotta előttem a gróf ur engedélye, sőt lakásomra is küldenek innen műveket, kéziratokat. Ha tehát a könyvtárban lenne a kívánt dolog, úgy egyszerűen ide hozatom majd és igazgató ur az én lakásomon fogja azt tanulmányozni. A levéltárba már nehezebb bejutni, mert a gróf177 érthető okokból féltékenyen őrzi. Ugyanis nem szereti, ha idegenek tudómást szereznek arról, hogy az ő dédapjának, I. György grófnak178 demokratikus hajlamai voltak valaha és a szabadkőművesekkel s Martinovicsékkal rokonszenvezett, amiért anno dazumal az udvarnál kegyvesztett lön. Ez a titkolódzás annyira megy, hogy nekem a télen nem adták ki I. György bizalmasának, a szabadkőműves Nagyvátinak179 egyik munkáját, melyben a zsidókról kedvezően szól. Én tehát a napokban újra felkeresem a levéltárost és megtudakolom tőle, hogy ő rendelkezik-e a Csokonay kézirat fölött és igazgató ur mily módon juthat be a levéltárba. A zsidók történetét a XIX. szdban [században] felolvasás számára tartogatom, tehát más valamit fogok beküldeni az IMIT-nek, ha elfogadják.180 Igen kérem, hogy a múlt évi kéziratot ne nyomassák ki. 177 Valószínűleg Festetics Taszilóra (1850-1933) vonatkozik az utalás. 178 Festetics György (1755-1819): felvilágosult főúr, a keszthelyi Georgikon alapítója. 179 Nagyváthy János (1755-1819): mezőgazdász, résztvett a Georgikon alapításában. Idézett munkáját — A tizenkilentzedik században élt igaz magyar hazafinak öröm-órái — 1790-ben írta. 180 Talán az IMIT 1900-as Évkönyvében megjelenő, De Judaeis c. tanulmány kéziratáról lehet szó. 91
