Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)
Bevezető: "Szatócsmunkát nem adok a magyar zsidóknak.” Kohn Sámuel (1841-1920) és Büchler Sándor (1870-1944), a magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy egy kézirat legendája
Bevezető ״Szatócsmunkát nem adok a magyar zsidóknak.” Kohn Sámuel (1841-1920) és Büchler Sándor (1870-1944), a magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy egy kézirat legendája. A címben szereplő — tudósi öntudattól áthatott — mondatot Büchler Sándor egyik 1925-ben Bánóczi Józsefhez intézett leveléből idéztük.1 Büchler a levél megírásakor már közel három évtizede a keszthelyi izraelita hitközség főrabbija és jó tíz esztendeje a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára volt, ahol is a magyarországi zsidók történetét oktatta. Jeles történetírói munkássága nem egyedülálló, hiszen számos kor- és kartársa foglalkozott a hazai zsidóság történetének kutatásával (és oktatásával). A legkiválóbbak közé talán Bernstein Béla, Groszmann Zsigmond, Pollák Miksa, Goldberger Izidor és Kecskeméti Armin tartoztak. Valamennyien gyakorló rabbik és avatott történészek voltak. A budapesti Ferenc József Országos Rabbiképző Intézet növendékeiként Kaufmann Dávidtól, illetőleg Blau Lajostól sajátították el zsidó történelmi ismereteiket. Blau egyébként azt a feladatot adta útravalóul tanítványainak, hogy a gyakorlati lelkészkedés mellett dolgozzák fel és írják meg hitközségük történetét. Az a meggyőződés vezette — miként azt egy időskori írásában ki is fejtette —, hogy a magyarországi zsidóság történetének monografikus feldolgozásához, a pars pro toto elv alapján, a helytörténetíráson keresztül juthatunk el.2 1 Büchler Sándor levele Bánóczi Józsefhez, 1925. június 25. (Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár — a továbbiakban: MZsML — K. 70.2.218.1.) 2 Azt írta Blau ebben a recenzióban, hogy ,,...a magyar zsidók történetének alapkövei csak az egyes hitközségek monográfiái lehetnek.” Lásd: Blau Lajos: Magyar városok monográfiái. In: Magyar Zsidó Szemle, 1930. 219. old. 3
