Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)

Büchler Sándor A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig

dot választá királynak, érvénytelennek nyilvánította Szapolyai választását és a fehérvári gyűlés összes törvényeit.

Az ország jelesebb hitközségein, köztük a fővárosin, különben se lehetett volna a fehérvári országgyűlés határozatait végrehajtani. Ekkor ugyanis egyetlen egy zsidó sem volt már bennük.

A Budára érkezett János király a zsidók házait elajándékozta híveinek. Ezek közül néhány Kállay Jánosnak jutott, a Gazdag Jakab és a Nagy Izráel háza Csák Mihálynak.

Noha Szapolyai legelső országgyűlése kíméletlen volt a zsidók iránt, maga a király jóvoltának adta tanújelét a nagyszombati és budai zsidók iránt. A nagyszombati zsidók közt akadt egy, névszerint Nagyszombati Izsák, aki 1527-ben, midőn a király trónja megingott, János pártjára állván, tőle telhetőleg támogatta ügyét Lengyelországban, hova feleségével, gyermekeivel, vagyonával kiszökött; Ferdinánd azzal büntette meg Izsákot, hogy elvette tőle a nagyszombati zsidó utcában levő házát és azt Helczel György és Lerchenfelder Györgynek ajándékozta. Midőn János király lakodalmát tartotta Izabella lengyel királykisasszonnyal, a király gondoskodott, hogy a nagy számban összegyűlő vidéki nép ne támadja meg a zsidókat, a következő évben a budai zsidók két ízben kedveskedtek ajándékkal János királynak.62

Ferdinánd érvénytelenítvén János király donátióit, még megkoronáztatása előtt jutalmul ígérte híveinek a budai zsidók házait. Olasz Bona és a Fekete Mendel vejének, a Salamonnak házát, mely Váczi Jakab zsidónak elhagyatott háza mellett északra feküdt a zsidó negyedben: még a kelenföldi táborban, Nagyváthi Antal nádori titkárnak ajándékozta, a székesfehérvári koronázás után pedig örökre ráruházta. A János királytól Kállay Jánosnak ajándékozott házakat 1527 december 5-én Mihálovics Péter és András fivéreknek és a nevezett Péter fiának, Andrásnak jutatta. 1528. február 26-án a Csák Mihályra ruházott budai zsidó házakat Pándy Angyal Mátyás és Bálán fivéreknek az Olasz Dávid és Szerencsés Imre fiának a zsidó hiten maradt Ábrahámnak curiáját pedig Fichor Jánosnak, Thúrzó Elek familiárisának adományozta.

62 Magyar Zsidó Szemle, XV. évf. (1898.), 8687־., M. Zs. Oklvéltár, 435 436, dimidium illius contribuant, quem cives civitatis nostre Posoniensis solvere ... tenentur ... quinquaginta Florenos.

Pozsony város levéltárának több oklevele.

Fraknói Vilmos, Werbőczy István, Büchler i. m. 93-95.

Bondy-Dworsky i. m. II. 1008., ahol Abraham Balget ben Salamon Emerich néven szerepel.

26