Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)
Büchler Sándor A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig
a nagy nemzeti szerencsétlenséget, mely a zsidókra is nehéz megpróbáltatásokat hozott. A csata szomorú kimenetele óriási ijedelmet okozott az egész országban.38 Menekülésre gondolt minden néposztály, de nem a törökkel való szembeszállásra. Kárba veszett, megsemmisüléssel járó vállalkozás lett volna új mérkőzésbe bocsájtkozni a győzőkkel. Ahogy a király és vitézei halálának híre Budára eljutott, a lakosság legnagyobb része félelemtől kergetve, izgatottan szökött el. Az udvar, a nemesség, papság hajóra rakván értékes dolgait, elhagyta a fővárost. Velük tartott néhány gazdag zsidó család. Hitsorsosaik azonban megmaradtak Budán és velük együtt a kereskedők, iparosok, valamint olyanok, kiktől nem vagyonukat, csupán életüket rabolhatta el a török. A nemesek és papok előnye volt, hogy menekülésükkor vagyonuk tulajdonképpeni részével, a földdel törődniük nem kellett. Jövedelmük törzse a földbirtok volt, melyet a török megkárosíthatott, de nem volt képes teljesen elpusztítani. Ha a kinesés ládát ki is ürítette az ellenség, a gulyát elhajtotta vagy leölte, a gazdasági épületeket felégette, mindazáltal vagyonuk tőkéje, a föld sértetlen maradt, melynek termése, a következő békés időben lassankint kipótolhatta az elveszettet. Ellenben az iparost, a zsidó és más hitű kalmárt sorsa kötötte Budához. Műhelyben, nyitott üzletben és lakásokon halmozódott fel vagyonuk, a sok zálogtárgy, melyet sietve nem lehetett elszállítani. Ez bírta rá őket, hogy Budán maradjanak és meghódoljanak a töröknek.39 Amint Ibráhim basa nagyvezér, aki Szulejmán szultán előtt járt, csapatával Budára érkezett, a védtelen városban maradt zsidók elöljárói halotti lepelbe burkoltan jelentek meg előtte. Arcukat a föld porához dörzsölték, kegyelemért könyörögtek vagyonuk és személyük számár a s alázatos hódolatuk jeléül átadták neki az üresen maradt vár kulcsait. A basa jóindulatot ígérvén a küldöttségnek, a vár kulcsát az utána jövő szultánnak Földvárra küldte. A kulcsokat a szultánnak Józsefben Salamon adta át, kinek Áskenázi családneve törökre fordítva Aleman volt. A vár meghódolását jelentő férfiú, úgyszintén két fia, Sálti és Izrael szolgálataikkal szorgalommal jártak Szulejmán kedvében. Fára38 I. Ferdinand 1538 április 4. rendeletében: metu, ut dicitur, periontorum, quo miserrimum hoc Regnum atque ades kartes irdae tunc captabantur. Nagyszombati városi levéltár, M. Zs. Oklevéltár, 432. 39 Büchler, i. m. 73-81. 17
