Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)
Bevezető: "Szatócsmunkát nem adok a magyar zsidóknak.” Kohn Sámuel (1841-1920) és Büchler Sándor (1870-1944), a magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy egy kézirat legendája
1526-tal zárult nagy történelmi művét—többszöri bejelentés ellenére — sem folytatta."24 Néhány évvel később, a Magyar Izraeliták Országos Képviselete (MIOK) Évkönyvében, a magyarországi zsidóság históriájának kutatásáról szóló értekezésében egy további fontos információt közöl Scheiber, nevezetesen azt, hogy Kohn Sámuel 1711-ig kiegészítette művét, és az kéziratban meg is van. ״Ma a Magyar Zsidó Múzeum tulajdona." — írta.25 Másfél évtizeddel utóbb újabb híradásra bukkanhatunk a szakirodalomban. Az Országos Rabbiképző Intézet megalakulása centenáriuma tiszteletére néhány évi késéssel ugyan, egy reprezentatív, angol és héber nyelvű tanulmánykötet jelent meg New Yorkban. Nathaniel Katzburg — mintegy folytatva és kiegészítve Grünwald Fülöp évtizedekkel korábbi előadását — egy nagyívű tanulmányban foglalkozott a magyarországi zsidó történetírás történetével. Arra a levélre hivatkozva, amelyet Kohn 1900. októberében Büchlerhez intézett, Katzburg is azt írja, hogy a további részek feldolgozása 1699- ig készült el. Ezt az információt annyival toldja meg, hogy ״ez a rész ismeretlen okból publikálatlan maradt."26 Az 1990-es esztendőben — egymástól természetesen függetlenül — két további, jórészt a korábbi irodalmon alapuló híradással gazdagodik a kr ónika. Egy, a zsidó néprajzzal foglalkozó tanulmánykötetben Scheiber Sándor nyomdokain haladva Raj Tamás járt utána annak, mi történt az elmúlt évtizedekben a hazai zsidó tudományok terén. A történettudományhoz érve a Scheiber által két évtizeddel korábban leírtakhoz képest annyit tudhatunk még meg a Kohn-féle magyar zsidó történet folytatásáról, hogy a Magyar Zsidó Múzeumban nem tudtak felvilágosítást adni a kézirat hollétéről.27 Ugyanabban az évben jelent meg reprint kiadásban Kohn Sámuel 1881-ben megjelent Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez című kötete. A bevezető tanulmányt író Schweitzer József is csak annyit közölhetett a történeti munka folytatásáról, amit a szakirodalomban tudni lehetett, azaz, hogy Kohn Sámuel 1884 után még évtizedeken át dolgozott rajta és Büchler Sándort szemelte ki munkatársául.28 Mindez 24 Scheiber Sándor: Büchler Sándor történetírói munkásságához. In: Magyar Zsidó Oklevéltár X. kötet. Bp., 1967. 7. old. 25 Scheiber Sándor: A magyar zsidóság történetének kutatása. In: MIOK Évkönyv, 1971/72. 257. old. 26 Katzburg, Nathaniel: Hungarian Jewish Historiography. In: The Rabbinical Seminary of Budapest 1877-1977. New York, 1986. 223. old. 27 Raj Tamás: Zsidó tudományos tennivalók. In: A hagyomány kötelékében. Budapest, 1990. 251-252. old. 28 Schweitzer József: Kohn Sámuel és a magyar zsidó történetírás két évszázada. In: id. mű. II. old. 12
