Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)

Bevezető: "Szatócsmunkát nem adok a magyar zsidóknak.” Kohn Sámuel (1841-1920) és Büchler Sándor (1870-1944), a magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy egy kézirat legendája

volna ideje, hogy e rég óhajtott munka bemutassa a magyarországi zsidók történetének rendkívül nevezetes és eseményes korszakát [...] €z a munka Dr. ßüchlerre vár, aki bebizonyította dolgozataival, hogy hivatott erre, mert nemcsak fel tudja kutatni a kútforrásokat, de szigorú bírálattal és történetírói készséggel fel is tudja kellően dolgozni."20 Büchler — az alább közölt levelek tanúsága szerint — dolgozott is a szintézis megteremtésén, hiszen, miként 1941-ben Beke Ödönnek írta: Jelenleg [...] Szekfű Gyula fejtegetéseinek ellensúlyozósóra ״Három zsidó nemzedék" munkán dolgozom, mely a magyar zsidók történetét akarja adni az 1839/40. országgyűléstől napjainkig."21 Sajnos, nem tudjuk, mi készült el e munkából, hiszen Büchler Sándor irathagyatéka nagy valószínűséggel megsemmisült vagy eltűnt a Holocaust idején.

A Kohn Sámuel születése centenáriuma alkalmából 1941-ben kiadott Emlékkönyvre már hivatkoztunk. Ezúttal ismét felidézzük egyik-másik írását. Kohn Sámuel életét és munkásságát Katona József vázolta fel. Ő azonban — Kohn más történeti munkái mellett — csak az 1884-ben megjelent főműről, mint ״nélkülözhetetlen alapvető könyvünkről" tesz említést, a kézirattal már nem foglalkozik.22 23 Külön tanulmányt szentelt viszont az Emlékkönyv Kohn Sámuel történeti munkáinak. Szerzője, Munkácsi Ernő sajnálkozással vette tudomásul, miként a korábbiak közül számosán tették, hogy Kohn az eredetileg két kötetre tervezett magyar zsidó történettel nem készült el. ״Hagyatékában idevonatkozó bőséges jegyzeteket találtak, amelyeket a Magyar Zsidó Múzeum archívuma őriz a jövő történetírója számára." — olvassuk Munkácsi sorait.22

Az 1945 utáni évtizedek hallgatását Scheiber Sándor törte meg a 60-as évek végén. A Magyar Zsidó Oklevéltár X. — Büchler emlékének szentelt — kötete előszavában egy fontos, s nem kellőképpen méltányolt életrajzi szempontra hívja fel Scheiber a figyelmünket. A 20-as évek elején Venetianer Lajos halálával megüresedett újpesti rabbiszéket ugyanis Büchler Sándor szerette volna — sikertelenül — megörökölni. Scheiber professzor értékelése szerint e kudarc következtében Büchler elvesztette alkotói kedvét.

״fl nagy lendülettel indult irodalmi munkásság és a viszonylag korai pesti monográfia [...] hamar megtorpan és hovatovább megszakad. Kohn Sámuel

20 Bernstein Béla: Büchler Sándor 1870-1940. In: Magyar Zsidó Szemle, 1940. 151. old.

21 Büchler Sándor levele Beke Ödönhöz, 1941. február 7. (Magyar Tudományos Akadémia Kézirattára, Ms 4785/360.)

22 Katona József: Kohn Sámuel. In: Magyar Zsidó Szemle, 1941. XIII. old.

23 Munkácsi Ernő: Dr. Kohn Sámuel történeti munkáinak jelentősége. In: uott. XXI. old.

11