Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)

Kohn Sámuel A budai zsidó község a török világban

E gyászdalokkal kirívó ellentétet képeznek az ez időben még latin s olasz nyelven is megjelent gúnyversek, melyek, nem épen finom módon, tréfát űztek a zsidókból, kiknek kedvencz városuk makacs védelmezéseért méltón kellett lakolniok.

Miután a kifosztott városban némiképp helyreállott a rend, a fogoly zsidókkal az elesett törökök hulláit a Dunába hányatták, a romokat s omladékokat elhordatták s a czölöpzeteket eltávolítatták. Azután pedig fogságba hurczolták őket, hol addig sínlődtek, míg az e czélból a zsidók közt Európaszerte gyűjtött adományokból a váltságdíjakat megfizették éltök. A felszabadultak közül a tudósabbak, hogy magukat valahogy fenntarthassák, majd régibb héber könyveket újra adtak ki, majd maguk írtak kisebb nagyobb héber munkákat, melyekből kitűnik, hogy a budai zsidók az akkori zsidó tudományosság színvonalán állottak, s az akkor nagy tekintélynek örvendett titoktannak — ״kabbaládnak— nem csekély befolyást engedtek vallásos gyakorlatukra.

Megjegyzendő, hogy ama számos héber könyv közt, melyekről a különféle könyvtárak katalógusai megjegyzik, hogy ״a budai zsákmányból valók”, nehány olyan is van, mely — mi közelebbi megvizsgálást megérdemelne — a róluk közzétett adatok után ítélve, még Mátyás király könyvtárából való, hol tudvalevőleg több héber Könyv is létezett.

így pusztult el Buda régi zsidó községe, melyről már 1220 körül biztos tudósításunk van. A bécsi udvar t.i. a török iga alul felszabadult magyar főváros felvirágoztatását egyebek közt azzal is vélte elősegíteni, hogy a zsidóknak a Budán való kereskedést megtiltotta, később pedig Budának úgy mint Pestnek azt a kiváltságot adta, hogy ״a zsidókat s a czigányokat kényük-kedvük szerint befogadhatják vagy kiutasíthatják”.

E városok miképp éltek a kiváltságukkal? — az ismeretes dolog. Buda visszavétele után a mai Budapest területén soká csak U Az előadás elhangzott a Magyar Tört. Társaságban és megjelent a Pester Lloyd 1879. május 2. reggeli lapban OBudán lakhattak zsidók, hol a régi, de a mohácsi vész után felbomlott zsidó község az elpusztult budai község helyére lépett. Még 1800-ban midőn Koppl Mandl és egyéb zsidók az iránt folyamodtak, ״hogy vallásos szükségleteik kielégítésére a pesti vásárok alkalmával az ó-budai rabbinak, az év többi idején pedig egy megvizsgált rabbi-ülnöknek szabad legyen Pesten tartózkodnia”, Bécsből ez év Június hó 3-án érkezett le ״a legkegyelmesebb rezolutio” [...]

86