Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)
Büchler Sándor A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig
aki könyvébe hivatalosan bejegyezte a zsidók hitelezéseit, azokat behajtani segítette, az adósoknak tudtára adta a kamat esedékességének napját.76 A nagyszombati hitközség körülbelül akkora lehetett, mint a bazini. Temploműk a Zsidó-utca déli részén emelkedett Niszel és Nyitrai Izsák házának szomszédságában, régtől fogva más házak is tartozékai voltak. A hitközség tagjainak egy része Nyitráról, Budáról, Galgócról eredt. Egynémelyikük magyarra fordított héber nevet viselt, mint Oroszlán, amely a Judának, Farkas, amely a Benjáminnak volt a fordítása. Magyar családneveket is találunk náluk, így Fodor, Olasz, Cseh, Foghagymás nevet. Az egyik hitközségi tag üveges volt.77 A mohácsi vész után az országra nehezedett félelem Nagyszombatról szintén elszalasztott zsidót, egy Jakab nevűt, aki családostul Morvába vándorolt. Házát, javait a város vette birtokába.78 A következő évben Nagyszombat kellemetlenkedni kezdett a zsidóknak, de nem oly mértékben, mint Sopron vagy Pozsony. A zsidóknak ugyanis régóta pecsétes írásuk volt a várostól, hogy igazságos követeléseik fejében bármely állású és rangú adósuk javait lefoglalhassák. 1527-ben a város ezt az engedelmet megvonta tőlük, sőt jó szemmel nézte, ha az adósok a zsidók kárára, a szokás ellenére, egy jó monétáért nem három, hanem csak két réz monétát fizetnek.79 80 Elenyészően csekély baj volt ez ahhoz a csapáshoz képest, melyet a bazini vérvád mért a nagyszombati zsidókra. Nagyszombati zsidó is elhamvadt a bazini áldozatok közt. A kivégzés után pedig a zsidók ellen oly súlyos zavarok keletkeztek a sz. kir. városban, hogy ezek elcsendesítésére Ferdinánd király Sibrik Osvald tanácsost küldte Nagyszombatba 1527 jumus 5. A felbújtogatott közvélemény nem nyugodott addig, míg meg nem ásta sírját Kis-Róma több száz éves múltra visszatekinthető hitközségének. De bár megingáttá alapját az ellene szövetkezett körülmények a kamarai jobbágyság rendszerében támaszt nyerve, el tudta érni, hogy nem roskadt össze egyhamar. A kamarai jobbágyság, melynek körébe tartozott a zsidóság a középkorban nem volt tartalmatlan, és még nem bírt avval a megalázó jelleggel, aminővel századokkai később tűnt fel, amikor már nem tudott beilleszkedni a közfelfogásba. Amint 76 U. i. 77 A nagyszombati levéltár adatai nyomán. 78 Nagyszombati levéltár, M. Zs. Oklevéltár, 432. 79 Nagyszombati levéltár, M. Zs. Oklevéltár, 351. 80 Nagyszombati levéltár. 31
