Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)

Büchler Sándor A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig

lemző, hogy előre kijelentették: akár megvallják ezt a zsidók, akár nem, el fogják őket égetni.65 A bevádoltakat hétszer fogták szigorú vallatás alá, de nem tettek beismerést, hanem az igazsághoz híven, ártatlanságukat hangoztatták. Az újabb tortúrák azon­­ban annyira megtörte lelki erejüket, hogy hóhéraik kívánsága szerint vallottak. Értesülve a szomorú eseményekről, melyben nagyszombati zsidót szintén be­­vont a cselszövés, a praefectus és a magyar zsidóság panaszt tett Ferdinándnál a bazini gróf ellen, hogy károsítani akarja a zsidókat. A király védelmét kérték maguk számára is, mert a kínzott, amint meggyötört embertől másképp nem várható, olyas­­féle cselekedetekről vallana, miknek elkövetésére a panaszkodók nem gondolhat­­tak és így szenvedő hitsorsosuk szerencsétlenséget halmozhatna föléjük. Ferdinánd május 15-én meghagyta, hogyha a bebörtönzött valamit vallana nagyszombati zsi­­dó ellen, ne támadják meg a többieket, ne háborgassák őket, hanem békében éljenek velük és a vádat jelentsék be a budai várnagyoknak,66 akiknek jurisdictiója alá — a zsidók kiváltságai és régi szokásjogai szerint — a király után az összes zsidók tartoznak. Az elfogult, rosszindulatú polgárokból összeállított bíróság hamarosan befe­­jezte az ügyet. Meghozott ítéletükben a bazini zsidók kivégzését mondták ki. A tíz éven aluli gyermekeknek kegyelmet adtak; azokat a polgárok maguk közt kiosztot­­ták és megkeresztelték.67 1529 május 21-én pénteken zsidó számítás szerint szíván 13-án vezették a vesz­­tőhelyre a bazini zsidókat. Körülbelül harminc-harminchat személy lehelte ki a lángok közt lelkét; férjek, feleségek, fiúk és leányok. A vallásos ragaszkodásnak és az igazságérzetnek megrázó és mégis gyönyörű nyilvánulása volt, hogy a gyér­­mekek a maguk akaratából szaladtak az enyészet tüzes torkába.68 Akik szerették, kedvelték egymást életükben, még halálukban sem váltak el. Oly bámulatos és megindító jelenség ez, mint ama Nagyszombaton 1494-ben máglyára ítélt két zsidó aggastyán magaviseleté, kik közül az egyik azt a szombati imát rebegte: Mindezért magasztaltassék, szenteltessék, dicsértessék, nagysággal, lendülettel könnyeztes­­sék a Királynak, a királyok királyának neve, a szent, dicsértessék ő, a világokban, 65 Rosenberg Leopold, Jahrbuch für die israelitischen Cultus-Gemeinden in Ungarn, I. (Arad 1860), 269. Wolf G., Gesichte der Juden in Wien, 254-256. M. Zs. Oklevéltan 415M16. 66 Nagyszombati levéltár, M. Zs. Oklevéltár, 412. 67 Ain erschrockenlich geschieht. 68 Hánáár hákádos Rabbi Móse bar Jaakov Hakohén aser rác bircon nafsó im jeter haverov haködusim el toh haés. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom