Frojimovics Kinga - Schweitzer Gábor (szerk.): Adalékok Büchler Sándor és Kohn Sámuel történetírói munkásságához. A magyarországi zsidóság történetíróinak emlékezete, avagy Egy kézirat legendája - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 2. (Budapest, 1997)

Büchler Sándor A zsidók története Magyarországon. A mohácsi vésztől a szabadságharcig

otthonukhoz való ragaszkodás, a szülőföld szeretete idézett elő. Mindkettő körülbelül negyedfélezerre teszi a meggyilkoltak számát, de nagy különbség mutatkozik náluk az életbenmaradottak számában. Ott húsz kerülte el a halált, itt sokkal több.

Van-e valami igazság e röpirat, s újság elbeszélésében? A hiteles zsidó és török kútfők mélységesen hallgatnak a budai zsidók ellenállásáról, valamint a töröknek velük szemben tanúsított kegyetlenkedéseiről. A jól értesült Kohén József, ki e században élt, krónikájában s a zsidók gyászos eseményeit felsoroló ״Siralom völgye” munkájában bizonyára fölemlítette volna, ha hitsorsosait valami csapás éri Budán. Kohén József azonban szenvedésekről nem tud, nála a zsidók Konstantinápolyba költözése nem kényszer eredménye, hanem a szultán kegyelmének megnyilatkozása. A röpirat és újság valószínűleg az okból terjesztette a budai zsidókról szóló hírt, hogy kegyetlen vérebként mutassa be a közönségnek a törököt, ki embertelensége miatt a gyűlöletet és bosszút megérdemli mindazoktól, akik nem esküdnek Mohamedje. A török magatartásának túlzott leírásával a zsidót is gyűlöletre akarták ellene feltüzelni. E célból vette át a hírt Cuspiniánus János ama beszédében, mellyel nemsokára a mohácsi vész után a német birodalom fejedelmeit és főméltóságait a török elleni hadjáratra akarta rábírni. Egy német író még 1530- ban azt hiszi, hogy a török kiverésére a zsidók is csatlakoznának a keresztényekhez.42

A magyar zsidók, élükön a Mendel praefectuscsalád, II. Ulászló életének alkonya felé, Miksa német császár védelme alá helyezkedtek, mert sejtették a jövő mostohaságát. II. Lajos uralkodása alatt az országgyűlések hangulata és a városok bánásmódja a lappangó, kitörni készülő, démonikus eiőknek moraja volt, mely tájékoztatásul szolgált, hogy mihelyt a kellő idő kínálkozik, ki fog törni fölöttük a huzamosan készülő vihai־, amellyel szemben hasznos volt oltalomiól gondoskodni. A sokáig felgyülemlett indulat a török győzelme után beállott általános elkeseredés idején rontott a zsidókra.

A középkoion át a mohácsi vészig a nagyobbszerű hitközségek — ha Magyarországon a XIX. század elejéig nagy hitközségekről egyáltalán szó lehet—Budától nyugatra feküdtek, aminek magyarázatát talán az arra felé haladó különösen élénk kereskedelmi útvonalban kereshetjük. A kútfőkben leggyakrabban a budai, sopioni, pozsonyi, nagyszombati hitközségek nevével találkozunk. Miként a főváros, Szulejmán diadala után, e sz. kir. városok ghettói szintén elvesztették lakóikat. Előbb a soproni, majd a pozsonyi utóbb a nagyszombati pusztult el. Ezeken és

42 Bondy-Dworsky, Zur Geschichte der Juden in Böhmen, Mähren und Schieisen, 459-460. szám.

20