Horváth Rita: A magyarországi zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 1. (1997)

Beköszöntő a .MAKOR. A Magyar Zsidó Levéltári Füzetek” c. sorozathoz

A hitközség-monográfiák mellett jó néhány fontos tanulmány született egyes hitközségek belső életének részletkérdéseiről7, a magyarországi zsidó oktatástörténet problémáiról8, a hazai zsidóság településtörténetének sajátosságairól9, stb.

Ezeknek a műveknek mindenképpen múlhatatlan érdeme, hogy lényegében a magyarországi zsidóság belső (vallási, hitközségi) dokumentumaira támaszkodva jöttek létre. (Nyilvánvalóan szerzőik saját egyéni adottságai miatt is, hiszen ezeknek a tudós rabbiknak és történészeknek még nem okozott gondot az alapvetően német, héber és jiddis nyelvű levéltári források elolvasása és feldolgozása.) Másrészről viszont, természetesen, ezek a művek egyértelműen koruk történetírásának jellemző termékei, azaz a 19. századi pozitivista történetírás hagyományainak megfelelően, a korszak politikai és intézménytörténeti dominanciájú történetírásának leképezései a belső zsidó történetírásra (tehát lényegében a felekezettörténeti, vagy szűkebben, a hitközségtörténeti történetírásra).

Ilyen történettudományi előzmények után, főleg a Holocaust pusztításai következtében,10 de nem elhanyagolhatóan a szocializmus kisebbségi ügyeket, köztük a hazai zsidóságot is tabuként kezelő kultúrpolitikája következtében, a zsidóság-történettel foglalkozó történetírás csak az 1980-as években lendült fel újra. Ekkor, ellentétben a világháború előtti történetírás hagyományaival a legnagyobb hangsúly a zsidók és a befogadó társadalom kapcsolatainak, a magyarországi zsidóságnak a hazai polgárosodásban betöltött szerepének vizsgálatára került. Ez a történetírás a modern történettudomány, azaz a szociológiával, történeti statisztikával, történeti demográfiával és antropológiával átitatott, ezen társtudományok kérdésfeltevéseit, kutatási módszereit részben integráló gazdaság- és társadalomtörténet jegyeit viseli magán. Kérdésfeltevéseinek szükségszerű velejárója, hogy a belső

7 Lsd. többek között Groszmann Zsigmond tanulmányait. Pl.: Groszmann Zsigmond: A pesti zsinagóga. Budapest: Magyar Könyvnyomda és Könyvkiadóvállalat, 1915.; vagy Groszmann Zsigmond: ״Meisel pesti főrabbi kora.” in: Évkönyv, IMIT 1933. Budapest: Franklin, 1933. pp. 100-113.

8 Lsd. többek között Mandl Bernát tanulmányait. Pl.: Mandl Bernát: ״A magyarhoni zsidók tanügye II. József alatt.” in: Évkönyv, IMIT 1901. Budapest: Franklin, 1901. pp. 166-220.; vagy Mandl Bernát: A magyarországi zsidó iskola a XIX. században. Budapest, IMIT, 1909.

9 Lsd. többek között Grünwald Fülöp tanulmányait. Pl.: Grünwald Fülöp: ״A Buda-várhegyi zsinagóga és zsidó temető helye török időkben.” in: Scheiber Sándor (szerk.): Volume in Honour of Prof. Bernhard Heller. Budapest: 1941. pp. 164-169.; vagy Grünwald Fülöp: ״A zsidó települések múltja magyar földön.” in: Ararat. Magyar zsidó évkönyv az 1942. évre. Budapest: Országos Izr. Leányárvaház, 1940. pp. 135-140.

10 Hiszen a íennt felsorolt történészek közül pl. Büchler Sándor és Pollák Miksa koncentrációs táborokban vesztették életüket hitközségük tagjainak nagyrészével együtt.

7