Horváth Rita: A magyarországi zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 1. (1997)
III. fejezet A DEGOB szociális és információs tevékenysége
1946 során azonban a DEGOB legfontosabb feladatává a már huzamosabb ideje Magyarországon tartózkodó volt deportáltak életfeltételeinek biztos alapokra való helyezése vált. Ennek keretében pl. munkahelyteremtéssel, az elkobzott javak viszszaszerzésével kapcsolatos jogsegélyezéssel, a holttá nyilvánítás hivatali teendőivei, árvák, idősek, rokkantak és csonkacsaládok segélyezésével stb. foglalkoztak. Ezek a feladatok viszont mái־ jól beleilleszkedtek a többi zsidó szervezet ún. ,,újjáépítési” segélyezési programjaiba, ezért a rendelkezésünkre álló korabeli forrásokból már nem különíthető el egyértelműen a DEGOB szociális tevékenysége 1946 folyamán. A fejezet első részében a DEGOB szerteágazó közvetlen szociális segélyezési tevékenységét tekintettem át. Ehhez mindvégig szorosan kapcsolódott egy információs tevékenység is. A DEGOB újságjának első számából egyértelműen kiderül, hogy ehhez a bizonyos információs tevékenységhez már a deportáltak Magyarországra érkezésekor megkezdték a DEGOB alkalmazottai az adatgyűjtést. A deportáltak Budapestre érkezésének költői hangvételű leírása is megemlíti az adatfelvételt a legelső események között: ״Fertőtlenítés, adatfelvétel, segély, sorbanállás egy tál szerény ételért, tolongás, lárma, hőség, fáradtság...”.96 97 98 Az adatfelvételt és az adatszolgáltatást külön információs osztály végezte. Minden deportálttal két adatlapot töltettek ki. Az egyik a még külföldön tartózkodó túlélők neveit és adatait tartalmazta, a másik pedig azon személyek adatait, akik a deportálás során életüket vesztették. A deportált személyekkel kapcsolatos infor!nációért közvetlenül lehetett fordulni a Bethlen téren működő információs osztályhoz. A túlélők neveit tartalmazta a DEGOB Hírek az elhurcoltakról c. újságja is. Szintén túlélők neveit tették közzé az Új Elet hasábjain, valamint a rádióban.99 Főleg a DEGOB információs osztályán jelentkező túlélők által szolgáltatott adatokon, valamint a DEGOB által külföldről levelezés útján beszerzett információkon alapultak a hivatalos holttányilvánítási eljárások. Ezek szintén a túlélők életének újrakezdése szempontjából voltak fontosak, hiszen a vagyoni, házassági és örökösödési ügyek tisztázását tették lehetővé. A DEGOB információs osztályának ada-96 MZsL L.4./6. Pásztor József hagyatéka / P. J. iratai: Pásztor-Jelentés p. 17. 97 A DEGOB 1945-1946-os tevékenységéről rendelkezésünkre álló legrészletesebb forrásban, a Pásztor-féle jelentésben sem választható el 1946 folyamán a DEGOB és az OZsSB budapesti Segélyezési Osztályának munkája. 98 ffírek az elhurcoltakról 1. sz. 1945. júl. 5. 99 A Pásztor-féle jelentés írásának idején is (azaz 1946. szeptembere után) az információs osztály még átlag 100 ügyfélnek adott naponta felvilágosítást. (MZsL L.4./6. Pásztor József hagyatéka / P. J. iratai: Pásztor-Jelentés pp. 15-16. 40
