Horváth Rita: A magyarországi zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 1. (1997)

IV. fejezet A DEGOB dokumentációs tevékenysége

Ezek a jegyzőkönyvek természetesen nem követik a többi felépítését, hiszen felvevőik nem főleg az adatszolgáltatók személyes élményeire voltak kíváncsiak, hanem arra az intézményre, vagy akcióra amellyel kapcsolatba kerültek. Ezeket a jegyzőkönyveket vagy az adatszolgáltatók lakásán, vagy munkahelyükön vették fel, a DEGOB munkatársai tehát egyenesen utánamentek ezeknek az információknak, akár még vidékre is.123 Az egyik jegyzőkönyvvezető, Oblath Margit például kifejezett, célirányos kutatómunkát is végzett. O gyűjtötte össze azoknak a pesti zsidó kórházaknak az adatait, amelyek a gettó időszakában működtek. Nem elégedett meg csupán a különböző kórházak főorvosainak felkeresésével,124 és a velük való jegyzőkönyv elkészítésével, hanem például a Wesselényi utcai kórház igazgató főorvosának jegyzőkönyvéhez a főorvos feleségének korabeli feljegyzései alapján összeállított függeléket is csatolt.125

A tudatos adatgyűjtő tevékenység részeként a DEGOB munkatársai összeszedték a legkorábbi jegyzőkönyveket is, amelyeket nem ők vettek fel. Ezzel magyarázható az a jelenség, hogy ezek a kronológiai szempontból legkorábbi dokumentumok sorszámozásukat tekintve a legutolsó 100 darab jegyzőkönyv között találhatóak. Ilyenek a fentebb mái־ említett, 1944. dec. 12-én az Üvegházban, 1945. márc. 2. és ápr. 9. között a Magyarországi Zsidók Szervezete Vidéki Osztályán,

az ún. deportáltakat elosztó irodába került. így több magyarországi gettó (pl. debreceni, szegedi szolnoki stb.) deportáltjairól voltak számszerű információi (3628. sz.). Egy másik jegyzőkönyvben a budakalászi téglagyárban felállított táborról találhatók adatok. Ennél a jegyzőkönyvnél már a fejléc is eltér a megszokottól, hiszen a szokásos személyi adatok helyett ezen a részen a jegyzőkönyv tematikus címe szerepel: ״Információk a budakalászi téglagyárban lévő koncentrációs táborról” (3504. sz.). Ugyancsak az információ egyedi jelentősége miatt különleges a 3632. sz. jegyzőkönyv, hiszen itt az adatszolgáltató Dr. Nyiszli Miklós nagyváradi orvos Auschwitzban Mengele közvetlen munkatársa volt. Dr. Nyiszli egyébként 1946-ban közreadta visszaemlékezéseit.

123 Lakáson vettek fel jegyzőkönyvet pl. a már említett Hahn Istvántól (3606. sz.). Munkahelyén készült jegyzőkönyv többek között Lederer Mórral, a zsidó fiúárvaház igazgatójával (3640. sz.). Végül vidéken az adatszolgáltató lakásán készült pl. a 3561. sz. jegyzőkönyv, de itt is találkozunk munkahelyen, ill, zsidó intézményekben felvett jegyzőkönyvekkel. Munkahelyi pl. a 3563. sz. jegyzőkönyv, ill. pl. a székesfehérvári Deportáltak Otthonában készültek a 3562. és 3564. sz. jegyzőkönyvek, vagy Balassagyarmaton a Joint helyiségében készült a 3549. sz. jegyzőkönyv.

124 Oblath Margit jegyzőkönyvet vett fel Dr. Benedek Lászlóval, a Wesselényi utcai kórház igazgató főorvosával (3608. sz.), Dr. Lévy Lajos igazgató főorvossal (3596. sz.), Dr. Temesvári Miklóssal, a Weiss Alice kórház igazgató főorvosával (3616. sz.), valamint Dr. Grossmann Ferenccel, a Bródy kórház főorvosával (3623. sz.).

125 3596. sz. jkv.

50