Horváth Rita: A magyarországi zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 1. (1997)
III. fejezet A DEGOB szociális és információs tevékenysége
1500-2000 embert kellett elhelyezni, akkor kiderül, hogy a napi legalább egyszeri étkezést tudták biztosítani számukra.91 Ezen felül külön osztottak még kenyeret is. Mivel 1946-ra drasztikusan csökkent a visszatérők száma, ekkortól a DEGOB a napi háromszori ételosztás helyett már csak ebédet és kenyeret osztott. 1946. januárjától szeptember végéig összesen 486829 ebédet és 434603 adag kenyeret osztottakki.92 A rendelkezésünkre álló információkból megállapítható, hogy a DEGOB a pénzsegélyezésbe tudta a legnagyobb tömegeket bevonni. Az adatokból kiolvasható, hogy 1945. májusától minden visszaérkezett deportált részesülhetett pénzsegélyben, sőt volt aki többször is. Itt azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy ez a pénz a háború utáni, példátlan sebességgel inflálódó pengő volt, a segítségnyújtásnak ez a fajtája volt tehát a legkevésbé hasznos. 1944-ben Magyarország német megszállását követően szinte a teljes vidéki zsidóságot deportálták. Azoknak a korábbi lakhelyükre való visszajuttatását, akiknek közülük sikerült visszatérni, szintén a DEGOB-nak kellett megoldania. Biztosítótták számukra az utazási költségeket, valamint úticsomaggal és pénzzel is igyekeztek ellátni őket. A Pásztor-féle jelentés írója nem kis büszkeséggel számol be arról, hogy ״kocsin vittük ki ezeket a továbbutazókat a pályaudvarokra is, ahol rendszerint sikerült számukra külön vasúti kocsikat is biztosítani”.93 Azoknak, akiknek korábbi lakóhelye már újra kívül esett Magyarország határain, csak az országhatár ig fedezték az útiköltségét. 1946-ra már gyakorlatilag lezajlott a deportáltak visszatérése Magyarországra (ezt mutatja az 1. táblázat, amelynek adataiból kiderül, hogy 1946. szeptember végéig havonta átlagosan 132 túlélő érkezett már csak vissza a deportálásból). 1946-ra tehát változott a DEGOB tevékenységi köre, hiszen már nem a visszatért deportáltak azonnali és egyszeri széles körű segélyezése (fertőtlenítés, egészségügyi ellátás, élelem biztosítása stb.) jelentette főfeladatát. Az előzőekhez sokban hasonlító fontos feladatot jelentett azonban a DEGOB számára az ún. átvonulok segélyezése. Ezeknek az embereknek egy része magyarországi, egy része pedig főleg kelet-európai országokból származó zsidó volt. Nagyrészt olyan emberek, akik már jártak korábbi lakóhelyükön, és nem találták 91 A 3. táblázat reggelire, ebédre és vacsorára vonatkozó májusi és júniusi adatait összeadtam, majd elosztottam 61-gyei, a két hónap napjainak számával. így kiderült, hogy ebben a két hónapban a DEGOB napi 2913 ételadagot tudott kiosztani. 92 MZsL L.4./6. Pásztor József hagyatéka / P. J. iratai: Pásztor-Jelentés p. 8. 93 MZsL L.4./6. Pásztor József hagyatéka / P. J. iratai: Pásztor-Jelentés p. 5. 38
