Horváth Rita: A magyarországi zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága (DEGOB) története - Magyar Zsidó Levéltári Füzetek 1. (1997)

I. fejezet A magyarországi zsidóság segélyezésének megindulása a Holocaustot követően. (A Magyarországi Zsidók Deportáltakat Gondozó Országos Bizottsága [DEGOB] létrejötte)

egy mondaton belül egy országos hatáskörű zsidó segélyszervezet nevét kétféleképp használja. Míg a mondat első felében Országos Zsidó Segítő Bizottság (OZsSB) szerepel, addig a mondat második felében az Országos Zsidó Segítő Akció elnevezést használja. (Valószínű, hogy a kettős névhasználat annak az eredménye, hogy Pásztor véletlenül az OZsSB helyett egy korábbi szervezetet, az OMZsA-t emlegeti másodízben, talán megszokásból.)

Az egyik tényező, amelyik a helyzet zavarosságát részben okozta a kortársak számára tehát az volt, hogy a körülmények sürgető voltára való tekintettel egyszerre több magyarországi szervezet is megkezdte a legfontosabb segélyezési feladatok megszervezését. Ennek eredményeként állhatott elő az a helyzet, hogy míg a Pesti Izraelita Hitközség (PIH) elöljárósága létrehozta a Joint által támogatott DEGOB- ot, melynek az eredeti elképzelés szerint csupán a teljesen kisemmizetten Magyarországra visszaérkező deportáltak élelemmel és ruhával való ellátása lett volna a feladata,34 35 36 37 addig a Magyarországi Izraeliták Országos Irodája (MIOI) kezdeményezésére több országos hatáskörű zsidó szervezet, valamint a jelentősebb vidéki hitközségek vezetőinek támogatásával megalakult 1945. augusztus 31-én az OZsSB. Ez utóbbi szervezet alapítóinak szándéka szerint,,... a magyar zsidóság

lalkozó ún. Szentegylet) segélyező szerveként működött. 1938. novemberétől, most már MIPI néven mindhárom magyarországi hitközségi szervezet (neológia, orthodoxia és a status qou ante irányzat) és a cionista mozgalom közös szerve lett. Székháza a VII. kér. Bethlen Gábor tér 2. sz. épületében volt. A szervezet létrehozásának az volt a célja, hogy a zsidótörvények következtében a zsidóságot sújtó gazdasági hátrányokat enyhítse. Némi támogatást kapott a Jointtól, de a működéséhez szükséges pénz nagyrészét az Országos Magyar Zsidó Segítő Akció (OMZsA) orzágos gyűjtőakciói fedezték. (Zsidó Bp. 499-500.) Ezek voltak az ún. OMZsA járulékok, amelyek a hitközségek éves költségvetésének részét képezték. A fizetendő összeg meghatározása az adott hitközség anyagi viszonyainak figyelembevételével történt. (Lsd. pl. az 1944. áprilisában készült országos hitközségi összeírásban, a költségvetést tártálmazó részben. Schweitzer 826.)

34 MZsL L.4./6. Pásztor József hagyatéka / P. J. iratai

35 Stark Tamás kutatásai szerint a PIH elöljárósága 1945. márciusában hívta életre a Repatriáltakat Segítő Gondozó Bizottságot, amely a későbbiek során DEGOB néven vált közismertté. (Stark 48-49.) Ez az elnevezés azonban a fennmaradt, ill. a jelenleg hozzáférhető dokumentumokban nem szerepel.

36 A zsidóság helyzete a háború után. Jelentés. (MOL-JKTGY XXVI M 2, American Joint anyaga, 1. doboz).

37 A MIOI 1945. augusztus 12-től két napos országos értekezletet tartott, amelyen 17 jelentősebb vidéki hitközség képviselői is részt vettek. Ezen az értekezleten többek között a deportált zsidók ügyével is foglalkoztak. Az itt elfogadott határozat értelmében hozták létre augusztus 31-én az OZsSB-t, amely a MIOI (azaz a kongresszusi zsidóság), és az Országos Autonóm

14