Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kiss Márton: A Műegyetemre való bejutás feltételei és ennek változásai 1945-ig
A beiratkozási engedély megadásáról vagy megtagadásáról a kar tanári karából választott háromtagú felvételi bizottság javaslata alapján az illetékes kari tanács döntött, végérvényesen. A felvételik esetében alkalmazott nemzetiségi és faji korlátozást az 1928. évi XIV. te. egy évtizedre megszüntette. Az 1920. évi XXV. te. 3. §-át módosító törvény rendelkezései szerint a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság mellett egyfelől, a felvételt kérő korábbi tanulmányi eredményeire és szellemi képességeire. Másfelől arra is figyelemmel kellett lenni, hogy elsősorban a hadiárvák és a harctéri szolgálatot teljesítettek és a közalkalmazottak gyerekei, továbbá a különféle foglalkozási ágakhoz (mezőgazdasághoz, iparhoz, kereskedelemhez, szabad foglalkozásokhoz stb.) tartozóknak a gyermekei az ezen foglalkozásokat űzök számának és jelentőségének megfelelő arányban jussanak a főiskolákra és a felvettek száma az egyes törvényhatóságok között is igazságosan legyen felosztva. A felvehető hallgatók létszámát azonban továbbra is maximálták. Az egy-egv tanévre vonatkozó felvételi keretszámokat - az intézmények véleményét is figyelembe véve - a vallás- és közoktatásügyi miniszter határozta meg. A jogszabályok fentiekben vázolt elemei - értelemszerűen - bekerül- tek a műegyetemi felvételi hirdetményekbe, valamint - részletesen kifejtve - az 1935-ben kiadott új felvételi szabályzatba is. Az új szabályzatok- kiadását a műegyetem újabb, a tárgyalt korszak utolsó, de az addigiakat tekintve legnagyobb szervezeti változása indokolta. A parlament az 1934. évi X. törvénnyel létrehozta a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, amely egy szervezetben egyesítette a műegyetemet, a soproni bánya- és erdőmémöki főiskolát, az állatorvosi főiskolát és budapesti tudományegyetemi közgazdaságtudományi kart. Az új egyetemen öt kart (mérnök és építészmérnöki; gépész- és vegyészmérnöki; bánya-, kohó- és erdőmémöki; mezőgazdasági és állatorvosi; közgazdaságtudományi) szerveztek. A karok két-két külön osztályból álltak, amelyek a következők voltak: mérnöki, építészmérnöki, gépészmérnöki, vegyészmérnöki, bánya- és kohómémöki, erdőmémöki, mezőgazdasági, állatorvosi, közgazdasági és kereskedelmi, közigazgatási.178 179 178 Tájékoztató a József Műegyetem 1933/34. tanévére szóló felvételhez, illetve beiratkozáshoz. BME Lt. 3/c. 87. doboz 1040/1933. sz., közli: Osváth: i. m. 23. dók. 44. p.; ill. Hirdetés a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 1934/35. tanévére szóló felvételről, illetve beiratkozásról. BME Lt. 3/c. 101. doboz 1309. sz., közli: Osváth: i. m. 24. dók. 45-46. p. 179 A magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezeti szabályzata. Bp., 1934. 6-7. p. 90
