Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Vajda Tamás: Felvételi rendszer a szegedi egyetemeken az ’50-es években

ilyen és ehhez hasonló316 megállapítások, valamint a bennük foglalt elismerő és pozitív minősítések azon alapszanak, hogy 1945 tavaszától sorra jelentek meg a felsőoktatási felvételek korábbi korlátozásait feloldó rendelkezések. Ezek közé sorolható a 4290/1945. M. E. sz. rendelet, amely lehetővé tette a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági középiskolai, valamint líceumi érettségivel, továbbá a tanítói képesítéssel rendelkezők számára az egyetemi tanulmányokra jogosító kiegészítő gimnáziumi érettségi letételét.317 A 11.130/1945. M. E. sz. rendelet, amely rendszeresítette a dolgozók különböző fokú esti iskoláit.318 Valamint a 11.140/1945. (XI. 21.) M. E. sz. rendelet, amely engedélyezte, hogy tanfolyamokat lehet tartani az egyetemeken azoknak, akik a szükséges iskolai előtanulmányaikat önhibájukon kívül nem végezhették el. Ez utat nyitott a rendhagyó képzésnek, miközben a célok továbbra is körvonalazatlanok maradtak. A rendelet ugyanis úgy intézkedett, hogy tanfolyamokat lehet tartani az egyetemek egyes karain az 1945/46. valamint az 1946/47. tanévben olyan személyek részére, akik az egyetemi (főiskolai) tanulmányok folytatásához szükséges iskolai előtanulmányaikat önhibájukon kívül nem végezhették el. A tanfolyamok képesítő hatályáról a rendelet nem intézkedett, ellenben előírta, hogy a jelentkezőknek egyaránt meg kell szerezniük az üzemi bizottságok jelölését és az Országos Szakszervezeti Tanács bizonyítványát a tanuláshoz szükséges „szellemi képességekről”. így a szak- szervezetek a szervezés, a felvételek és a beiskolázás legfőbb irányítójává válhattak olyannyira, hogy például sokszor még az egyetemekre is nyomást gyakorolhattak, „hogy jelentkezhessenek azok is, akiknek - semmilyen - végzettségük nincs”.319

Másrészt szerepet játszik a fenti megállapítás kialakításában az a megfigyelés is, hogy „A felszabadulás utáni első években a hallgatók száma jelentős mértékben emelkedett. A fiatalok tömegei jelentek meg az egyetemeken és főiskolákon, akik a háború miatt megszakították tanulmányaikat, vagy el sem kezdhették azokat, valamint akik diszkriminációs rendel316 Takács Róbert 2008-ban megjelent monográfiájában a Horthy-korszak felsőoktatási beiskolázási mutatóit követően a koalíciós időszak törekvésekről szólva jegyzi meg: „A kommunista párt 1945 után ennek a felsőoktatásban érvényesülő aránytalanságnak a felszámolását tűzte ki célul. A társadalmi igazságtalanságok orvoslását, az alsóbb társadalmi státusú csoportok esélyegyenlőségének megteremtését a többi párt is támogatta. A fő politikai erők között egyetértés volt abban, hogy elő kell segíteni azt, hogy minél szélesebb rétegek előtt nyíljanak meg az egyetemek kapui. A koalíciós pártok korábbi programjaikban, a két világháború között is felvetették, hogy szükség van a művelődés de- mokratikusabbá tételére.” Takács 2008.28.

317 Ladányi 1995. 489.

318 Diószegi - Koncz 1987. 7.

319 Kovács - Örkény 1991. 9.

176