Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kiss Róbert Károly: A felvételi rendszert befolyásoló tényezők a szegedi Ferencz József Tudomány- egyetemen 1920 és 1945 között
1927-ben megjelent cikkben például kifogásolja a szerző, hogy a felvételeknél a korlátozások miatt olyanok sem juthatnak be az egyetemre, akik már négyszer, ötször is megpróbálkoztak azzal. Főként az orvosi karon feltűnő mindez, ahol sokkal több zsidó hallgató próbál bejutni, mint keresztény, a korlátozásnak megfelelően azonban rendre kiszorulnak onnan, még a szegedi egyetem liberálisabb gyakorlatának ellenére is.131 Az 1920. évi XXV. tc.-t nemzetközi - főként az Alliance Israélite Universelle nemzetközi zsidó szervezet és a Népszövetség - nyomásra módosítani kényszerül a Bethlen-kormány, melynek eredményeképp megszületik 1928 márciusában a XIV. törvénycikkely.132 A törvény kidolgozása előtt természetesen szakmai síkon is élénk vita bontakozott ki a „zárt szám” szükségességével kapcsolatban. Szegeden például 1927 májusában találkoznak az egyetemek rektorai, hogy állás- foglalásaikat ismertessék.133 Tóth Károly a szegedi egyetem rektora nem tagadja, hogy a törvény elsősorban Szeged számára kedvező hatással volt, amennyiben a Budapesten fel nem vett hallgatók a vidéki városok egyetemeit választották. Ugyancsak figyelemre méltó - a „konkurencia kizárásával” - a középosztály megerősítésében gyakorolt hatása. Meglátása szerint azonban ezen problémákat nem mások kizárásával, hanem az egyetemi keretszámok felemelésével szabadna kezelni.134 135 Az új törvény elméletben megszünteti a faji és felekezeti alapon történő korlátozást. Egyben meghatározza azonban, hogy mely foglalkozási ágakhoz tartozó csoportok gyermekeinek kell, hogy pozitív elbírálás alá essenek a felvételnél. A módosítás közvetlen eredménye valóban statisztikailag is igazolja a középosztályhoz tartozók - elsősorban nyugalmazott és hivatalban lévő 131 Kilenc új zsidó egyetemi hallgatót engedélyez a szegedi egyetemen, pedig eddig már kilencvenen jelentkeztek. In.: Dm. 1927. VIII.8. 2. p. 132 N. Szegvári: im. 173-175. p. 133 A tanácskozáson a magyarországi egyetemek rektorai tulajdonképpen elutasítják és a magyar oktatásügy szempontjából károsnak ítélik a törvényi korlátozásokat. Egyedül Szily Kálmán a Műegyetem rektora veszi védelmébe azt, mondván, míg a világháború alatt minden napos volt a keresztény és a zsidó hallgatók közötti torzsalkodás, addig azóta teljes a harmónia. A keresztények respektálják azokat a zsidó hallgatókat, akik a törvény szellemében jutottak be az egyetemre és a zsidó hallgatók is jobban próbálnak alkalmazkodnia többséghez. - A Délmagyarország ankétja a Numerus Claususról. In.: Dm. 1927.V.28. 2. 134 A Délmagyarország ankétja a Numerus claususról In.: Dm. 1927.V.28.1-2. p. 135 1928. évi XIV. te. ld. : http://www, 1000ev.hu/index.php?a=2&k=5&f=7416&naram=7720#tv7720 72
