Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kiss Róbert Károly: A felvételi rendszert befolyásoló tényezők a szegedi Ferencz József Tudomány- egyetemen 1920 és 1945 között

vételi kontingensekben az egyes népfajok és felekezetek az összlakossághoz viszonyított számának figyelembe vételét.115

A törvény megvalósításának pontos végrehajtásáról az 1920. évi 123.033. IV/A számú miniszteri rendelet rendelkezik.116 A nők felvételének korlátozásáról nem rendelkezik ugyan a törvény és a végrehajtási rendelet, az orvosi kar viszont a hatályos törvényi rendelkezések ellenére a 20-as évek első felében gyakorlatilag teljes mértékben visszautasítja a női jelentkezőket.117

A numerus clausus alkalmazása és a női hallgatók helyzete a szegedi egyetemen

Ahogyan azt a történeti bevezetőben és a numerus clausus törvény formába- öntésének összefoglalásában láthatjuk, a törvényjavaslat vitája valamint a kolozsvári tanári kar Budapestre való menekülése és végleges elhelyezése körüli küzdelmek nagyjából ugyanabban az időszakban játszódtak le.

Ennek következtében nem adódott különösebben mód arra, hogy a menekült egyetemek - a pozsonyival azonos helyzetben - beleszóljanak a zárt szám kialakításának főbb elemeibe.

Az 1919-ben leköszönő rektor Schneller István prorektorként szólal fel 1920. szeptember 25-én - 3 nappal a törvény kihirdetése után - élesen kritizálva a törvényt.

Schneller prorector erkölcsi szempontból is elítéli a numerus clausust, miután az vallás-felekezeti korlátot állít ott, ahol csak a tudománynak és a tudásnak lehetne érvényesülni. Logikai szempontból is helytelennek tartja, hiszen ez a törvény taszítja szerinte a zsidó hallgatókat magasabb színvonalú külföldi egyetemekre, ahol azután egy versenyképesebb tudással lépnek ki az egyetem kapuján, mint itthon maradt keresztény társaik.

Nem lehet álláspontja szerint azt sem figyelmen kívül hagyni a törvény következményeinek vizsgálatánál, hogy az ellenünk hangolja úgy a magyar zsidóság hazafiasabb részét is, mint ahogyan a nemzetközi közvéleményt erőteljesen befolyásoló külföldi zsidó szervezeteket is.

115 Haller: im. 258-259. (az 1920. évi XXV. tv. szövege)

116 Ebben a végrehajtási rendeletben található meg az egyes nemzetiségek magyar lakossághoz viszonyított arányszáma - zsidóság esetében ez 6% - amely mintegy viszonyítási számként volt irányadó az egyetemi felvételeknél. - Laky Dezső: A M. Kir. Ferencz József Tudományegyetem igazgatását érintő fontosabb törvények és rendeletek gyűjteménye. Szeged 1926. 191-207. p.

117 N. Szegvári 1988. 112. p.

67