Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Osváth Zsolt: „A tanintézet tanulói lehetnek...” A magyarországi kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a 20. sz. első felében
Az Évkönyv híradása szerint, a tanártestület határozatot hozott arról, hogy eleget téve a rendeletnek, elvégezteti a kért átdolgozást, ugyanis: „...a viszonyok által nagyon indokolt női kertészképzés rendszeresítése céljából a Tanintézet szervezeti szabályzatát, akként dolgozza át, hogy a Tanintézetbe nők is, természetesen a férfiakkal azonos feltételek mellett és ugyanolyan tanulmányi kötelezettséggel felvehetők legyenek. ”82 A fenti határozat az 1917/18. iskolaév végén született, így az első női rendes hallgatók - szám szerint öten - az 1918/19. tanévtől iratkozhattak be a m. kir. Kertészeti Tanintézetbe. Ennek ellenére a későbbiekben a Tanintézet valóban (de iure) felsőfokú oktatási intézménnyé való átalakítását célzó megbeszélések egyikén, 1919. májusában Czapáry Bertalan - ekkor a Földművelésügyi Népbiztosság Kertészeti Osztályának vezetője - még szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy: „ A kertészeti oktatást, úgy a férfiak, mint a nők számára egyformán fogják megnyitni. ”83 Noha, mint láttuk ekkor ezt már a Tanintézet tanártestülete határozatban mondta ki és az új szervezeti-, rend és fegyelmi szabályzatba is bele foglaltatta. így Czapáry fent idézett kijelentése csupán a már rögzítettek megerősítéseként értelmezhető. A kertészeti szakoktatás megújításával kapcsolatos szakmai megbeszélések egyikén - az Országos Kertészeti Szaktanács 1921. november 25. ülésén - is felmerült újból a nők felvételének ügye. Az értekezleten Ferenczy Károly gazdasági tanítóképezdei igazgató, a Kertészeti Tanintézet akadémiává fejlesztésének szükségességét hangsúlyozta. Ennek kapcsán szólt a nők felvételéről is: „ ...igen a nők kiképzésére felsőfokon szükség van azért, mert a polgári valamint a felsőleány iskolákban újabb tanterv szerint mindenütt fogják a kertészetet tanítani már most szükséges, szakavatott nők legyenek az oktatók. ”84 Ugyancsak ezen az értekezleten hangzott el a nők felvételével kapcsolatban Szlávik Endre m. kir. kertészeti főintéző alábbi, igen megdöbbentő javaslata: „... azt ajánlja, hogy csak is olyan nők vétessenek fel, akik ki tudják mutatatni, hogy szülőik birtokkal rendelkeznek és a kertészeti pályára, illetve mint alkalmazottak nem óhajtanak lépni. ”85 Véleményem szerint a javasolt kitétel a női és a férfi jelentkezők közti hátrányos, éssze82 Évkönyv: 29. p. 83 Tóth Mihály: A kertészeti szakoktatás helye a Magyar Tanácsköztársaság kultúrpolitikájában. Bp., 1961. (Kézirat) 68. p. 84 MOL-K-184-2424-1922-50-202888 85 Ld. uo. 49
