Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Osváth Zsolt: „A tanintézet tanulói lehetnek...” A magyarországi kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a 20. sz. első felében

Az akkori szóhasználattal élve felvételi kellékek a következők:

,,a) Legalább 17, és legfeljebb 22 éves életkor (...)

b) Munkára alkalmas erős, egészséges és ép testalkat (...)

c) Erkölcsi bizonyítvány felmutatása (...)

d) Iskolai bizonyítvány legalább a teljes népiskola elvégzéséről (...)

e) Hiteles bizonyítvány arról, hogy a folyamodó a kertészeti gyakorlatban legkevesebb három évet sikeres munkával eltöltött és segédi képesítést megszerezte (...)

Idegenszületésűek csak abban az esetben vehetők fel, ha magyar ho- nosságukat igazolják.”

2.2 A felvétel rendje és az azt meghatározó tényezők a második szervezeti-, rend és fegyelmi szabályzat hatálya (1907/08- 1917/18. tanév) idején

„Az 1907/08. tanév végével a Tanintézet átszervezetett. Az átszervezés lényege az volt, hogy az eddigi négy középiskolai osztályú előképzettség, hatosztályúra emeltetett fel. ”67 68 - olvashatjuk a Tanintézet 1919-ben kiadott évkönyvében. A felvételi rendben bekövetkező változásokat a Tanintézet 1908/09. tanévben hatályba lépő új szervezeti, - rend és fegyelmi szabályzatában rögzítették.

A változtatást, azaz ekkortól folytonosan jelenlévő - a kertészeti szakmai közélet szereplőitől kiinduló és a Tanintézet tanári kara által teljes mértékben támogatott - szakmapolitikai igény ösztönözte, hogy a Tanintézet oktatási színvonal folyamatosan emelkedjen és elérje egy tényleges felsőoktatási intézmény képzési szintjét. Erről a későbbiekben szeretnék részletsebben írni.

Ezen a helyen csak egy gondolatot idéznék a magyar kertészeti szakmai közélet egyik - a tanácsköztársaság idején igen fontos posztot betöltő - egyéniségétől, arról miért érdekelt a kertészek szakmai közössége, az oktatási színvonal folyamatos emelésében.

íme, az idézet: „Szükséges társadalmi követelmény tehát az, hogy az intelligenciának oly nívóján álló kertészek létezzenek, kik a társadalom általános műveltségében, nemcsak erősen megállják helyüket, hanem, hogy a kertészeti tudomány, a kertészeti művészet igen sokoldalú elágazásában általánosan képzettek, nagy látókörrel rendelkezők s a társadalmi

67 Ld.: Szabályzat 1894. 30. p. 2. fejezet

68 A Budapesti Állami Kertészeti Tanintézet Évkönyve működésének első huszonöt évéből 1894-1919. Szerk.: Buchta Győző, Horn János, Schilberszky Károly, Szász Nándor. Budapesti Állami Kertészeti Tanintézet, Bp. 1919. (A továbbiakban: Évkönyv) 20. p.

45