Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Osváth Zsolt: „A tanintézet tanulói lehetnek...” A magyarországi kertészeti szak- és felsőoktatási intézmények felvételi rendszere a 20. sz. első felében
Somos András50 meglátása szerint a: „Kertészeti Tanintézet létrehozásával tovább bővült a kertészképzés országos hálózata. Ezzel intézményesen is kialakult az alsó- és középfokú kertészképzés mellett a felsőfokú kertészeti iskolatípus hazánkban. ”51 Pecze Ferenc Somos előbbi sorait idézve - teljesen helytállóan - mutat rá arra, hogy : „A felsőfokú jelző (...) itt még a későbbi megvalósulás előlegezése. ”52 A Tanintézet szervezeti szabályzata 1893 őszén készült el és 1894. április 30-án nyert uralkodói jóváhagyást. A szabályzatban olvasható meghatározás szerint a Tanintézet célja: „A...kertészet összes ágaiban (...) a szakba vágó közgazdasági, jogi és kereskedelmi ismeretekben elméletileg és gyakorlatilag egyaránt képzett kertészek nevelése. ”, valamint: „ rövi- debb időszaki tanfolyamok tartása a kertészet egyes ágaiból felnőttek számára , a szükséges alapvető ismeretek és fogások elsajátítása, vagy a kertészet újabb haladásának megismertetése céljából. ” 53 Alapításakor a Tanintézet, amint a fentebbiekből is kitűnik, a kertgazdasági szakoktatás három szintjén képezte a leendő szakembereket. A felsőfokú szakképzést az űn. kertésztanfolyam képviselte. Ennek képzési ideje 3 év volt és a Tanintézet negyvenöt esztendős fennállása során ez adta az intézmény fő képzési profilját. Bő másfél évtized múlva - 1910 januárjától - pedig, ez lett az egyedüli képzési forma. A végzettek a 25104/1894. sz. FM. rendelet értelmében okleveles kertész címet nyertek. A középfokú kertészeti szakoktatást, az egy éves képzési időtartamú kert- és szőlő-munkásképző tanfolyam jelentette. Ez az 1894-es alapítástól mindössze három évig működött a Tanintézet szervezeti keretei között. A kert- és szőlő-munkásképző tanfolyam 1897 decemberében szűnt meg, helyette azonban - ugyancsak a Tanintézet kertében - előbb egy éves, majd 1905-től két éves képzési idővel un. kertészsegédi tanfolyam indult. Ismét Zsidi Vilmost idézem: „1910 januárjában, a Kertészeti Tanintézetben ez a képzési forma megszűnt, Baján folytatódott tovább, majd az 1930-as években ismét a fővárosba került vissza. ”54 50 Somos (1940-ig Styaszni) András (Mezőberény, 1911. szeptember 18.- Budapest, 1996. március 15.) okleveles kertész, mezőgazda, egyetemi tanár, akadémikus. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola (1963-1965) ill. a Kertészeti Egyetem (1971-1975) rektora. 51 Az idézet ld.: Pecze Ferenc: A hazai agrárfelsőoktatási hálózat kialakulása (III. folytatás). Levéltári Szemle 28. évf. (1978) 3. sz. 711. p. 52 Ld. uo. 53 Ld.: A m. kir. Kertészeti Tanintézet Szervezeti szabályzata 1898 1. p. a.) pont (őrzési hely: Budapesti Corvinus Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár /A továbbiakban: BCE EFKL/ 50/b 1. doboz) 54 Zsidi i.m.: 44. p. 41
