Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kerepeszki Róbert: Az ifjúsági szervezetek szerepe az egyetemi felvételekben, 1919-1920

Az Egyetemi Tanács az ügy kivizsgálására háromtagú bizottságot állított fel Szentpéteri Kun Béla jogi, Rugonfalvi Kiss István bölcsészkari dékán és Erdős József professzor részvételével, akik kihallgatták Tamássy joghallgatót. Vallomásában a következőket mondta: „Való igaz, hogy 1920. június 7-én vagy 8-án megjelentem (...) a rektori hivatal mellett lévő bölcsészkari teremben - több egyetemi hallgatóval együtt s ezek jelenlétében azt a kérdést intéztem a többiekhez, hogy van-e köztük zsidó. Mire egy hallgatónő jelezte, hogy ő zsidó. Ekkor én arra szólítottam fel, hogy addig tartózkodjék az előadások látogatásától, míg arra a Turul Szövetségtől igazolványt nem kap.” Tamássy elismerte, hogy más alkalommal is felszólította a bölcsészeket, hogy addig ne járjanak előadásra, amíg nem igazolják magukat. Ez az első eset, amikor a debreceni turulisták eltanácsolták a zsidó hallgatókat, ugyanakkor jellemző példa a bajtársi egyesületek más módszerére, hogy a tagok nem a saját karukon, hanem más fakultásokon tevékenykednek, nehogy felismerjék őket.

Tamássy szerint a Turul Szövetség Debrecenben 1920. május 8-án vagy 9-én tartotta az alakuló gyűlését az Egyetemi Kör helyiségében. A résztvevők kijelentették, hogy az összes egyetemi hallgatót igazolják, és addig is, amíg ez meg nem történik, a zsidókat eltávolítják az egyetemről. Tamássy azt állította, már nem emlékszik arra, hogy az alakuló gyűlésen mennyien vettek részt, és ki elnökölt, de szerinte talán ifj. Csánki Benjámin bölcsészhallgató lehetett az, akinek az apja a hittudományi kar dékánja volt abban a tanévben. Ez a körülmény nyilvánvalóvá teszi, hogy a vizsgáló bizottságban a jogi és a bölcsészkari dékán mellett miért nem kapott szerepet a teológiai fakultás vezetője, egyúttal rávilágít a diáktüntetésekkel szembeni fellépés elmaradásának egy másik fontos hátterére, hogy ezekben a megmozdulások gyakran az egyetemi professzorok gyermekei is aktív, sőt vezető szerepet vállaltak.35 36

Az egyetemi vizsgálóbizottság a tanúk egybehangzó vallomása alapján megállapította, hogy a helyi szervezkedés egyértelműen pesti egyetemi hallgatók ösztönzésére indult meg. A katonaság támogatásával egyetemi

35 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (HBML), Egyetemi Tanácsülési jegyzőkönyvek (VlII.l/a), 1919/20-as tanév, XXVII. rendes ülés (1920. július 12.) 196. sz. 346, 1372, 1398. etsz.

36 Erre példa még Bacsó Jenő fia, akit épp apja rektori évében, az 1938/39-es tanévben választottak az egyik debreceni Turul-tagegyesület tisztviselőjévé, és ő irányította a tanévben előforduló antiszemita demonstrációkat, illetve a zsidó hallgatók egyetemről való kiutasítását, ami miatt a jogászprofesszor kínos magyarázkodásra kényszerült. HBML, Rektori hivatal iratai (VHI.l/b), 65. doboz, 2589/1938-39. etsz. Bacsó Jenő rektor jelentése a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak. Debrecen, 1939. március 23.

34