Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kerepeszki Róbert: Az ifjúsági szervezetek szerepe az egyetemi felvételekben, 1919-1920
zsidó ifjúsággal szemben tanúsított ezen magaviseleté a műegyetemi és az egyetemi tanári karok tudtával nyilatkozik meg”.22 Érdemes megjegyezni, hogy a nők felvételére és igazolására külön szervezetek alakultak. A Magyar Országos Véderő Egyesület női csoportjának jelentése a következőképpen mutatta be ennek okait és körülményeit: „Midőn az egyetemeken a beiratk ozások megkezdődtek és női hallgatókat nem akarták felvenni, hosszas megbeszélések után a fővezérség utasította a MOVE nőcsoportját, hogy állítson fel egy igazolóbizottságot, mely hivatva lesz elbírálni a beiratkozni kívánó hölgyek viselkedését a kommunizmus alatt és megállapítani egyéb, a nemzetre fontos körülményeket. Az igazolást becsülettel végre is hajtottuk, két egyetemi karhatalmi tag, az orvosi és a bölcsészeti fakultásról négy megbízható egyetemi hallgatónő és a MOVE nőcsoportja 2 tagjának részvételével. Mivel az egyetemekre 1919-ben csak a karhatalom tagjai iratkozhattak be, a háborús érdemeket és az akkor fennálló nehéz viszonyok alatt éjjelinappali szolgálatteljesítést mérlegelve, valamilyen formában a nőknek is karhatalmat kellett alkotni, miért is kötelezték magukat, hogy a MOVE-n belül önzetlenül segítenek a nagy nemzeti munkában.”23 Ezeknek az igazoló bizottságoknak egyik legfőbb irányítója Tőrös Sándor volt, aki Velcsov György mellett döntő szerepet vállalt a Turul Szövetség létrehozásában is, és 1920 nyarán az első nyolc tagszervezet egyikének, a református teológushallgatók Bocskai Bajtársi Egyesületének vezére lett. Noha a későbbiekben eltűnt a Turul életéből, 1934-ben, az egyetemi zászlóaljak megalakításának tizenötödik évfordulóján úgy emlékeztek meg róla, hogy „az ifjúság ünnepelt lánglelkű szónoka”, „férfias, határozott egyéniség”, akiben „minden kellék meg volt ahhoz, hogy a Turul alapító elnöke legyen”. Tőrös már a Tanácsköztársaság ideje alatt is aktívan részt vett a jobboldali diákok ellenforradalmi szervezkedéseiben: „Ha szólásra emelkedett azokon a titkos gyűléseken, amelyet az ellenforradalmár fiatalok a vörös téboly idején tartottak, már puszta jelenléte is lelkesítőleg 22 A Magyarországi Cionista Szervezet beadványa Friedrich miniszterelnökhöz (1919. augusztus 22.). In: Iratok az ellenforradalom történetéhez 1919-1945. I. Az ellenforradalom hatalomra jutása és rémuralma Magyarországon 1919-1921. Szerk. Nemes Dezső. Budapest, 1956, Szikra, 123-125. p. 23 A „MOVE" Országos Elnökségének nagygyűlési jelentése az 1919-20. és 21. évekről. (Bizalmas!) Budapest, 1921, MOVE, 11. 29
