Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Kerepeszki Róbert: Az ifjúsági szervezetek szerepe az egyetemi felvételekben, 1919-1920

megszervezésében.15 Az egyetemi zászlóaljak megalakításával egy időben a diákvezérek szükségét érezték annak, hogy karhatalmi alakulatok mellett új típusú társadalmi szervezet(ek)et is létrehozzanak.

Fontos leszögeznünk, hogy az ifjúság társadalmi és egyesületi életében egyfajta vákuum keletkezett: a baloldali-liberális egyetemi szervezeteket (mint amilyen a Galilei Kör volt) betiltották, a régi, hagyományos „kebelbeli” egyesületek (például az Egyetemi Kör) pedig nem voltak alkalmasak arra, hogy a születő új korszak szellemében képviseljék a jobboldali, antiszemita és nacionalista hallgatók érdekeit, nézeteit.

Ehhez járult hozzá az a fontos körülmény is, hogy az 1919 augusztusában puccsszerűen és román támogatással hatalomra kerülő Friedrich-kormány szeptember végén rendeletileg visszaállította az 1918. október 30. előtti egyesülési és gyülekezési jogot, ami az új szervezetek alakítását felgyorsította és legitimálta.16

Ilyen körülmények között alakult meg az egyetemi karhatalmi zászlóaljak társadalmi „vetületeként” 1919. augusztus 3-án (egyes források szerint 18-án) Budapesten a „Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Nemzeti Turul Szövetsége Előkészítő Bizottsága”, ami az egyetemi bajtársi szervezetek alapját jelentette.

Éppen azért, mert a szervezet jelen volt a „keresztény-nemzeti” Magyarország születésekor, sőt tevékenyen részt is vett benne, az ekkor

15 1918. december 5-én Velcsov kezdeményezésére alakult meg egy kéttucat egyetemista tagból álló szakasz, amelynek fő célja a baloldali megmozdulásokkal szembeni tevékenység volt. Ez az alakulat - egyes források szerint - 1919 márciusára két századdá bővült, és ekkor már a „Görény-csapat” nevet viselte. A csoport fontos szerepet játszott az ún. 1919. júniusi ellenforradalomban.

Ennek kiindulópontja a főváros egyik kaszárnyája, az akkori Engels (korábban Vilmos főherceg) laktanya volt, azonban nagyon hamar kudarcba fulladt, a felkelőket a Vörös Őrség tagjai szétkergették, néhányukat még a laktanyában meggyilkolták, vezetőiket börtönbe zárták. Velcsov György is erre a sorsra jutott, és csak a Tanácsköztársaság bukása után szabadult. 1923-ban vitézzé avatták, és ekkor Bánsághyra magyarosította a nevét.

A legjelentősebb jobboldali egyetemi ifjúsági szervezetnek, a Turul Szövetségnek alapításától egészen 1929-ig fővezére volt. Az 1935-ös választásokon a szőregi választó- kerületben (Csanád-Arad-Torontál vármegyében) képviselői mandátumhoz jutott a göm- bösi kormánypárt, a Nemzeti Egység Pártja színeiben. Erdélyi Ernő: A mi utunk. A Turul Szövetség története, útja, célkitűzései. Pécs, 1940, K.n. 5. p. - Velcsov (Bánsághy) György életpályájához lásd még Országgyűlési Almanach az 1935-1940. évi Országgyűlésről. Szerk. Haeffler István. Budapest, 1935, Magyar Távirati Iroda, 217. p.

16 5084/1919. ME számú rendelet az egyesülési és gyülekezési jogról, 1919. szeptember 30. In: Magyarországi rendeletek tára 1919. Budapest, 1919, M. Kir. Belügyminisztérium, 729-730. p.

26