Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Vajda Tamás: Felvételi rendszer a szegedi egyetemeken az ’50-es években
a szakérettségisekkel való foglalkozásról beszámoló Szabados Margit tanársegéd, az I. éves orvostanhallgatók osztályfőnöke a Szegedi Orvostudományi Egyetem 1953. április 28-i VIII. rendes tanácsülésén is: „A szakérettségisek vizsgára való előkészítését az egyes tanszékek úgy oldják meg, hogy a gyakorlatvezetők /asszisztencia/ a maga csoportjában lévő szakérettségiseket ugyancsak külön konzultációra rendelik be, és a beütemezett anyagot részletesen átveszik velük, vigyázva arra, hogy ne érezzék a többiektől való elkülönítést és megkülönböztetést.” 379 A Köztal legutóbb kibocsátott »Módszertani levél«-ben is találunk utalást. Tekintve azonban, hogy különösen az I. éves hallgatókkal való foglalkozás súlyponti feladat, és átmenetet képez a középiskolai és egyetemi oktatás között, oktató személyzetünk mind a gyakorlatok, mind a konzultáció keretében különös gonddal foglalkozott, mind a visszakérdezést, mind a magyarázást illetően a munkás, paraszt és szakérettségis hallgatókkal anélkül, hogy a hallgatóban bármilyen kisebbségi érzés keletkezett volna és anélkül, hogy megérezte volna miért történik vele talán több foglalkozás, mint az egyéb származású hallgatókkal. Természetesen az egyéb származású hallgatókkal is komolyan foglalkoztunk. Fenti foglalkozási mód eredményeként legyen szabad az alábbi konkrét adatokkal szolgálnom a félév végén megtartott anatómiai colloquiumok alapján: Jeles ,i6 közepes elégséges elégtelen I Munkás származású halig. 14 6 2 4 7 Paraszt származású halig. 11 7 4 5 Szakérettségis halig. 3 6 3 5 2 A munkás, paraszt és szakérettségis hallgatók átlagos tanulmányi eredménye 3,8, ami általában igen jó átlagnak felel meg. A szakérettségis hallgatók eredménye valamivel gyengébb, mint a nem szakérettségis munkás és paraszt származású hallgatók eredményénél, aminek oka az, hogy az I. évfolyamon nem egy visszairatkozott gyengébb szak- érettségis hallgató van, kiknek egyetemre történt felvételük annakidején már az érettségi vizsga alkalmával nem történt olyan körültekintéssel, mint ahogyan azt már folyó tanévre a Közoktatásügyi Minisztérium előírta. ” 842-10/1953. SZOTE Dékáni Hivatalának iratai (SZTE Szaklevéltára) 379 840-36/1953 SZOTE Dékáni Hivatalának iratai (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve) A Kórélettani Intézet 1953. január 27-i levelében hasonlóan drámai beszámolót közöl: „A kórélettani előadásokra és gyakorlatokra járó 151 hallgató származási megoszlása a következő: munkás 38 paraszt 21 értelmiségi 92 A szakérettségis hallgatók száma, akik a munkás és parasztszármazásúak közé tartoznak: 5. Az egészségügyi minisztérium rendelkezése folytán az 1952-53 tanév első féléve folyamán 1 kisvizsgát tartottunk. Ezen kisvizsga átlagos eredménye 3,48. Ezen belül a munkás és paraszt-származású hallgatók tanulmányi eredménye a következőképpen alakul: 195
