Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Vajda Tamás: Felvételi rendszer a szegedi egyetemeken az ’50-es években

lát végzettek is indokolt estben felvehetők, ezek azonban egyetemi tanulmányaik során latin nyelvből vizsgát tartoznak tenni.”347 Szintén ennek a kari ülésnek a jegyzőkönyve tájékoztat arról is, hogy a kari felvételi bizottság augusztus 26-i ülésén az érettségivel nem rendelkező pályázók felvételi vizsgáztatását határozták el. Majd a felvételi bizottság szeptember 13-i újabb ülésén megállapodtak abban, hogy a felvételi vizsgán a jelölteknek 3-3 kérdést tesznek fel. Az 1. csoport kérdései alapján az illető politikai magatartásáról348 és általános tájékozottságáról, a 2. csoportban könnyebb természettudományi, a 3. csoportban magasabb fokú természet- tudományi ismeretekről akartak tájékozódni. Ugyanennek az ülésnek a jegyzőkönyve tájékoztat arról is, hogy az 1948/49. tanévre a minisztérium már csak 70 hallgató felvételét engedélyezte a szegedi orvosi kar számára, így az engedélyezett létszám miatt a nagyszámú jelentkezők közül több olyant kellett kihagyni, akik a rendeletben előírt feltételeknek megfelelve felvehetők lennének az orvosi karra, ezenkívül gondolni kell arra, hogy a felvett 70 hallgatóból későbbi vizsgaszürések folyamán kb. egyharmada elmarad, és így mindenképpen indokoltnak látszik, hogy a kar a miniszter úrtól még újabb 30 hallgató felvételére kéijen engedélyt.

Az 1948/49. tanévben került sor a tanulókörök felállítására,349 amelyek rendszeres, 20-25 fős csoportokban végzett gyakorlási, ismétlési és korrepetálási tevékenységgel nyújtottak alkalmat a kollektív tanulásra,350 tovább csökkentve ezzel az egyébként is szűk korlátok közé visszaszorított egyéni tanulási lehetőségeket.

Az Orvostudományi Kar 1949. szeptember 16-i I. rendkívüli kari ülésén Jancsó Miklós számolt be a felvételi bizottság munkájáról és a felvé347 50/1948-49. (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve)

348 A kari ülésen Waltner Károly kérte a felvételi bizottság tagjait, hogy ne intézzenek a felvételt kérőkhöz olyan kérdéseket, melyek vallási felfogásukkal összeütközésbe hozhatják őket, és színlelésre indíthatják őket. 50/1948-49. (Általános Orvostudományi Kar Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve)

349 Az orvosi kari tanulmányi körök megszervezése körüli néhány nehézségről említést tesz az Orvostudományi Kar 1948. október 6-i II. rendkívüli ülése is. 110/1948-49. (ÁOK Dékáni Hivatala kari ülések jegyzőkönyve)

350 Az Élettani Intézet 1953 januári beszámolója szerint „A tanulócsoport idősebb gyakornokok vezetése alatt feldolgozza az elmúlt előadási hét anyagát, majd visszakérdezi a két héttel előbb elmondott és előzőleg már kellőképpen lekonzultált részeket...A tanuló- csoportokat a DISZ állította össze, abban keverten vannak munkás, paraszt, értelmiségi és egyéb hallgatók, úgyszintén a szakérettségisek sem alkotnak külön csoportot, miáltal a túlságos polarizáció el van kerülve...A konzultációk feladata a munkás, paraszt és szakérettségis hallgatókkal való intenzívebb foglalkozás. Előmenetelük gondosabb követése, problémáiknak különös gonddal való megtárgyalása, tanulmányaik intenzívebb támogatása.” 842-10/1953. SZTE Orvostudományi Kar Dékáni Hivatal iratai (Szegedi Tudományegyetem Szaklevéltára)

185