Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Varga Júlia: A felvételi rendszer változásai az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1945-1963 között

kategóriák alkalmazását előbb-utóbb el kell hagyni. Az egyetem évről- évre ismétlődő jelentéseiben beszámolt a meghatározott arányszámok tel­jesítésének nehézségeiről, a magas lemorzsolódási arányról, felhívta a fi­gyelmet ennek költségeire, illetve arra, hogy a jobb felkészültségű diákok kiválasztása egyben népgazdasági érdek is.303 304 305 Végül az MSZMP 1962 novemberében tartott VIII. kongresszusa határozatban foglalt állást a származás szerinti megkülönböztetés eltörléséről, azzal az indokkal, hogy: „Egységes szocialista társadalmunk kialakulása és közoktatásunk szocialista fejlődése lehetővé teszi, egyben megköveteli, hogy az iskolai felvételeknél is a jelöltek felkészültsége, rátermettsége, politikai és erköl­csi magatartása legyen a mérce. Nincs szükség többé tanulóifjúságunk származás szerinti kategorizálá­sára. A tehetséges munkás- és parasztfiatalok továbbtanulását - ami mű­velődési politikánk változatlanul fontos része - nem a szociális korlátozá­sok, hanem a szükséges politikai, anyagi, szociális és nevelési feltételek biztosításával, az oktató és nevelőmunka fejlesztésével kell elérni.”304 1963 áprilisában a Politikai Bizottság eltörölte a származási kategori­zálást és megállapította az új felvételi rendszer alapelveit. Eszerint „az el­bírálás alapja a pályázó tehetsége, felkészültsége, rátermettsége és maga­tartása legyen”. A pontszámítás módja: a pontszámok felét a középiskolai tanulmányi eredmények, a másik felét a felvételi vizsgán kapott osztály­zatok alkotják. A jelentkezők pontszám szerinti sorrendben veendők fel, ám azonos eredmény esetén előnyben kell részesíteni a fizikai dolgozók gyermekeit, és azokat, akik a középiskola elvégzése után legalább egy évet dolgoztak. A határozat titkos záradéka ugyanakkor előírta, hogy a fi­zikai dolgozók országos aránya érje el a 35%-ot. A lakosság azonban mit sem tudott erről. Az átláthatóság és az állampolgári bizalom megteremté­sének jegyében a korábbi évek gyakorlatától eltérően a felvételizőkkel közölték az általuk elért pontszámot.305 Ezzel az intézkedéssel lezárult egy korszak, amikor az egyetemi felvé­telit - amely közvetve vagy közvetlenül tízezrek sorsát befolyásolta - egy diktatórikus államvezetés az alulról felfelé irányuló társadalmi mobilitás erőszakos megvalósításának eszközeként alkalmazta. 303 Takács Róbert: Tisztelt VIII. kongresszus! 260. p. 304 A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusának irányelvei, amelyeket a Párt több hónappal a kongresszus előtt a Népszabadság 1962. augusztus 19-i ünnepi számá­ban hozott nyilvánosságra. 305 Takács Róbert: Tisztelt Vili. kongresszus! 263. p. 171

Next

/
Oldalképek
Tartalom