Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Varga Júlia: A felvételi rendszer változásai az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1945-1963 között
Varga Júlia: A felvételi rendszer változásai az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1945-1963 között 1) A koalíciós évek felvételi rendszere (1945—1948) 1945 után a demokratikus átalakulás követelményeinek megfelelően az egyetemi felvételi rendszerben több változás történt. A háború utáni koalíciós évek oktatáspolitikáját alapvetően a koalíciós pártok összehangolt demokratikus törekvései határozták meg. A koalíciós pártok között konszenzus volt abban a kérdésben, hogy az egyetemekre való bejutást, a felsőfokú képzettség megszerzését lehetővé kell tenni a társadalom minél nagyobb része számára: a Szociáldemokrata Párt, a Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt és az MKP programja egyaránt kiemelt feladatnak tekintette a tehetséges munkás- és parasztszármazású fiatalok továbbtanulását, az eddigi gazdasági és társadalmi szelekció hibáinak korrigálását. Az akkor még Pázmány Péter nevét viselő budapesti tudományegyetem, mint az ország első számú tanintézete, kiemelt helyet foglalt el a baloldali pártok stratégiájában. Az első, a felsőoktatás átalakítását célzó 1945. szeptember 20-án kiadott VKM rendelet alapján a Pázmány Péter Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 2 éves munkásíanfo- lyamot szerveztek azok számára, akik az egyetemi tanulmányokhoz szükséges előképzettséggel nem rendelkeztek.275 276 A két éves tanfolyam végén közigazgatási állásokra képesítő oklevelet kaptak a hallgatókba legjobbak közülük pedig felvételt nyerhettek a jogi karra. A cél az volt, hogy gyorsan kiképezzenek olyan szakembereket, akik a közigazgatásban érvényesíteni tudják az új hatalom érdekeit. 1946- ban a munkástanfolyamok szervezését kiterjesztették az egyetem bölcsészettudományi karára is, az első évfolyamot azonban nem követte a második, hiszen a kormányrendelet szerint a tanfolyamok csak két évig, kizárólag az 1945/46-os és az 1946/47-es tanévben szervezhetők. A jogi karon két tanfolyam keretében összesen 230-an végeztek sikeresen és nyer276 tek ún. képesítő oklevelet. 273 Az Eötvös Loránd Tudományegyetem története 1635-2002. Szerkesztette: Szögi László, Budapest, 2003. 307. p. (A továbbiakban: Az ELTE története 2003.) 276 A Pázmány Péter Tudományegyetem almanachja az 1947-48. tanévre. 5. p. 162
