Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Kissné Bognár Krisztina: A felvételi eljárás változásai a Színművészeti és a Zeneakadémián (1865, 1875-1952)
kozó bizottság.230 Az új tanterv az 1929/30-as tanévben került bevezetésre. Hevesi pedagógia elképzeléseit követve a képzésben a természetességre, az átélésre, az értelemi és érzelmi azonosulásra, a formai sokszínűségre helyezték a hangsúlyt. A legnagyobb mértékben az előkészítő év tananyaga változott, az eddigiektől eltérően a színpadi beszéd oktatását különböző nehézségű prózai szövegekkel kezdték, a versek a második félév anyagát alkották. Fontos új kezdeményezés volt még az egyéves rendezői tanfolyam megszervezése, bár a szervezeti feltételek és alkalmas jelentkezők hiányában összesen két esztendőben sikerült ezt a képzést elindítani. Hevesi elképzeléseinek megvalósítását a kiváló színész, Ódry Árpád folytatta, aki 1930-37 között állt az akadémia élén. A gazdasági világválság okozta nehézségek ellenére ebben az időszakban is változott, korszerűsödött az iskola tanulmányi rendszere, (színpadtechnikai ismeretek oktatása, egyéni képességek fejlesztését segítő korrepetálás bevezetése, filmszínész képző tanfolyam indítása)231 232 A világháború éveiben a többi oktatási intézményhez hasonlóan az oktatás feltételei fokozatosan romlottak, a tanítás 1944. október közepén véget ér. Budapest ostroma során az épület is súlyos károkat szenved. Az 1945-ben főigazgatónak kinevezett Hont Ferenc nemcsak az akadémia fizikai újjáépítésének megszervezésére, hanem a főiskolai szintnek megfelelő szervezeti változások kidolgozására, előkészítésére is megbízást kapott. Tervezetében az 1919-es elképzeléseket alapul véve a színművészet egészére kiterjedő képzési rendszert fogalmazott meg. A színészképzés mellett megindult a színházi - és filmrendezők, operatőrök, táncrendezők, dramaturgok oktatása is. A tanszakok bővülése mellett nagyságrendekkel növekedett a hallgatói létszám. Az ideológiai változásoknak megfelelően lehetővé vált a tehetséges munkás- és parasztszármazású fiatalok felvétele az intézménybe. Az új tantárgyak bevezetése, a növendékek számának emelkedése a tanári kar jelentős bővítését kívánta. Az alapvető szervezeti és személyi feltételeket sikerült viszonylag rövid idő alatt megteremteni, így 1948. január 1-től a Színművészeti Akadémia jogilag is felsőoktatási intézményként, Színház- és Filmművészeti Főiskola néven folytatta közel 'j'i'y évszázados művésznevelő munkáját. 230 Csillag: 39. p. 231 Csillag: 45. p. 232 Csillag: 48-49. p. 139
