Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Molnár László: Felvételi korlátozások és érvényesülésük a budapesti Orvoskaron 1920-1949 között

sen 111 orvost mozdítottak el. Utóbbiak közül 44-en Németországban voltak a kihurcolt hallgatók kíséretében. Ezzel az orvoskaron is sikerült a megfélemlítés és felkeltették az állandó fenyegetettség érzését.

A felvételekről véglegesen a kari tanács határozott a Felvételi Bizottság javaslata alapján. Ugyanakkor tág teret kapott a protekcionizmus. Az ajánlókról külön listákat állítottak össze. Itt a jelentkező neve mellett feltüntették az ajánló tanárét vagy akár külsősét is (pl. rendőrkapitány), de feltűnnek az SzDP (Szociáldemokrata Párt), VKM (Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium), „deportált”, „orvos fia/lánya”, „falusi”, „vidéki” bejegyzések, vagy a „felvételére súlyt helyez a VII. kér. MKP” széljegyzetek. E kétségtelenül irritáló jelenségek láttán 1946. augusztus 29-i számában a Szabadság című kommunista sajtótermék durva támadást intézett a kar ellen „Újfajta numerus clausus az egyetemen” című cikkében. A valótlanságokon, erős csúsztatásokon alapuló vádaskodásokkal a lap valójában nem a helyzet tisztázását, hanem a még erősebb kommunista befolyást igyekezett elérni. Hasonló támadások ugyaninnen már 1945 óta rendszeresen érték az egyetemi orvoskart.

Az 1947/48-as tanév előtt szerveztek először felvételi vizsgát pont- rendszeren alapuló értékeléssel. Az eredeti javaslat szerint a pontszám három, egyenként max. 10 pontos elemből tevődne össze, melyet az érettségi, az írásbeli és a szóbeli vizsga tenne ki. 20 pont fölött már felvehető lenne a jelölt. Ha a keretszámot meghaladná a megfelelt jelentkezők száma, a döntést a vizsgabizottság plenáris ülésen hozza meg, figyelembe véve a szociális helyzetet, különös tekintettel a népi (munkás vagy paraszt) származásra. A szóbeli vizsga irányelvéül határozták meg, hogy „ ... különösen a szociális és humánus gondolkodás, demokratikus világnézet is megvizsgálandó. ”218 Az előterjesztés szerint az írásbeli tételeket a vizsga előtti napon határoznák meg a VKM és az Orvosok Szabad Szak- szervezete képviselőinek bevonásával. A kültagok részvétele ellen Issekutz és Haynal professzorok élesen tiltakoztak, mivel ez azt a látszatot keltheti, mintha a kar nem boldogulna a feladattal. Mások épp azért pártolták részvételüket, mert ez az eljárás nyíltságát és tárgyilagosságát jelezné. Végül is kompromisszumként megmaradtak a kültagok, de szavazati jog nélkül. Elhagyták a szóbeli vizsgát is, így az írásbeli pontszám 20-ra emelkedett. A maximált létszámot és a felvételi vizsgát egyébiránt a Medikus Kör is kérte reformjavaslatában.219 A felvételi során az szak- szervezeti képviselő sikeresen érvényesítette a politikai

218 SE Lt. 1/a Kari tanácsülési jegyzőkönyvek 77. kötet 1946/47. 352. p.

219 SE Lt. 1/a Kari tanácsülési jegyzőkönyvek 77. kötet 1946/47. 350. p.

118