Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)

Molnár László: Felvételi korlátozások és érvényesülésük a budapesti Orvoskaron 1920-1949 között

első évfolyamra beiratkozok között visszafogni a zsidóság arányát, hogy ily módon a felsőbb évfolyamokban több harctérről visszatérő zsidó hallgatót tudjanak átengedni. A fentiekből következően látható, hogy a tanári kar számára a felvételnél a harctéri szolgálat jelentette az elsődleges szempontot, a felekezeti hovatartozás csak ezután következett.

Az alábbi táblázat az I. évfolyamra beiratkozok közötti felekezeti arányokat mutatják. Jól látható, hogy a háborús évfolyamok levonulásáig, a 20-as évek elején az izraeliták aránya az I. évfolyamokon jóval a megengedett 6% alatt marad, ugyanakkor az összes évfolyamot tekintve mégis meghaladja azt. A numerus clausus 1928-as enyhítése utáni 1929/30. tanévben, amikor egyébként már rég levonult a leszerelés okozta feltorlódás, az I. évfolyam felekezeti aránya igazodik a felsőbb évfolyamokon tapasztaltakhoz.

III. táblázat: A hallgatóság felekezeti megoszlása az első évfolyamon

Felekezet

1919/20

1920/21

1921/22

1929/30

1941/42

1945/46

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

fő

%

rk.

323

64,3

362

62,0

362

66,2

136

58,9

210

63,6

615

62,0

ref.

95

18,9

121

20,7

100

18,3

43

18,6

65

19,7

41

4,1

ev.

66

13,1

49

8,4

46

8,4

19

8,2

25

7,6

85

8,6

izr.

22

3,8

23

4,2

21

9,0

1

0,3

234

23,6

gkat.

13

2,6

16

2,7

9

1,6

5

2,2

14

4,2

13

1,3

gkel.

2

0,5

12

2,0

2

0,4

1

0,4

10

3,0

unit.

3

0,6

5

0,9

5

2,2

1

0,3

2

0,2

moh.

2

0,6

bapt

0,02

1

0,3

1

0,1

angl.

1

0,4

1

0,3

összes

502

584

547

231

995

992

Az 1920-as korlátozásokat feloldó 1928:XIV. te. szerint a felvételi szempontjai a következőképpen alakultak: 1. nemzethűség és erkölcsi megbízhatóság; 2. megelőző tanulmányi eredmények, szellemi képességek; 3. hadiárvák, harctéri szolgálatot teljesítettek gyermekei és a közalkalmazottak gyermekei; 4. különböző foglalkozási ágakhoz tartozók gyermekei a foglalkozások számának, arányának és jelentőségének megfelelően. Később a különbségtétel ez alapján zajlott, amit az orvoskaron a kari tanácsülési jegyzőkönyvekben olvasható tanári vélekedés szerint szigorúan be is tartottak. A hallgatói létszámokból azonban kiderül (Id. II. táblázat), továbbra is érvényesült a zsidókra vonatkozó korábbi korlátozás. Néhány százalékkal emelkedett ugyan arányuk az összes évfolyamon, de a háború előtti részvételi arányukat meg sem közelítették. Az 1939: IV. te., vagyis az ún. II. zsidótörvény már expressis verbis is korlátozta a zsidók felvételét. Ez tükröződik az 1940/41. és a következő, mintának választott tanév felekezeti arányaiban. A zsidó hallgatók jelenléte

115