Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Molnár László: Felvételi korlátozások és érvényesülésük a budapesti Orvoskaron 1920-1949 között
A bizottságok az érettségi eredménye mellett figyelembe vették a jelentkező családi hátterét, vagyis társadalmi állását, ami esetenként fontosabb szempontnak bizonyult, mint a középiskolában elért tanulmányi eredmény. Tanártársai kérdésére azzal kapcsolatban, hogy alacsonyabb társadalmi állású, de jelesen érett jelentkező helyett miért jobban szituált, de csak jó eredményűt vettek fel, Bársony János így válaszolt: „ egy utcai fagyialtos jelesen érett fiát még is kevésbé tartja az orvosi rendbe valónak, mint egy orvos vagy tanárember jól érett gyermekét, mert az megbízhatóbb erkölcsi felfogást hoz magával e pályára.”216 Nyilvánvalóan a hadseregből leszerelő visszatérők miatt ebben a tanévben a felsőbb éveseket (II-V. évf.) is felvételi eljárás alá vonták. A megszokottól eltérően nem lehetett automatikusan beiratkozni. Első helyen preferálták a katonaviselteket, ami nyilvánvalóan hátrányosan érintette a női hallgatókat. A megfogalmazás szerint előre vették azt „aki harcolt, ki lett tüntetve vagy meg is sebesült”. Kinyilvánított céljuk volt visz- szatartani azokat, akik csak a katonai szolgálat elől menekülve jöttek a karra. Ezeket a felsőbb évfolyamokat is 600 főre kívánták kiegészíteni, a saját visszatérő hallgatók mellett elsősorban a Pestre menekült pozsonyi és kolozsvári egyetemek hallgatói jöhettek számításba, csak utánuk a külföldi egyetemekről átlépők. A Bársony-Hoór-féle jelentésben foglaltak szerint „Nem felekezeti szempont vezette a bizottságot, hanem tisztán hazafias. Felvették egy rabbi fiát, sőt egy metszőét is, mert a kitüntetések egész sorával rendelkeztek s reményük, hogy ezeket a hazafias fiatalság is készséggel fogadja maga közé.”217 A jelentés szerint a folyamodók 80%-a zsidó volt, akikhez ha a már beírottakat is hozzávennék, még így is 40- 45% lenne az arányuk. A jelentéshez csatolt táblázat a következő arányokat mutatja a jelentkezők és a felvételre ajánlottak vonatkozásában az ösz- szes évfolyamon. I. táblázat: Az izraeliták aránya az 1920/21. tanévi felvételi eljárásokban a budapesti orvoskaron Korosztály Folyamodott Felvételre ajánlva Zsidó % I. 1201 644 30 4,6 II-V. 4414 2815 215 7,9 I-V. 5615 3459 245 7 216 Uo. 217 SE Lt. 1/a 47. kötet 753. p 112
