Az egyetemi felvételi rendszer változásai a 20. században. Az MFLSZ 2010. évi vándorgyűlése - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 4. (Budapest, 2010)
Ujváry Gábor: A felsőoktatási felvétel szabályozásai a két világháború közötti Magyarországon
Ujváry Gábor: A felsőoktatási felvétel szabályozásai a két világháború közötti Magyarországon1 A korabeli magyar értelmiségiek által többnyire csak második Mohácsként emlegetett első világháborús összeomlás, annak következtében az Osztrák-Magyar Monarchia fölbomlása és Magyarország feldarabolása, majd az 1918-19-es „forradalmak” és az azt követő újabb zavaros hónapok nem csak a magyar politikában jelentettek forduló- és töréspontot - teljesen új fejezetet nyitva történelmünkben -, hanem az akkori „közszereplők” és közemberek gondolkodásmódjában is. Ez természetes is volt, hiszen rövid időn belül három rendszerváltás következett be: Károlyi Mihályék hatalomátvétele, a Tanácsköztársaság, illetve az - előző időszakkal szemben önmagát tudatosan ellenforradalminak nevező - új rendszer kiépítése. Míg az 1918. őszi polgári demokratikus átalakulást az értelmiségiek többsége lelkesen vagy kevésbé reménykedve, de általában még ünnepelte, 1919 elejére egyre többen váltak közülük kiábrándulttá. A Tanácsköztársaság - egy nagyon szűk kör kivételével - pedig már egyáltalán nem rendelkezett értelmiségi támogatottsággal és hátországgal. Ráadásul Kun Béláék vörös diktatúrája rendkívül negatív következményekkel járt a további magyar fejlődésre nézve is. A vörös terror (kétségkívül erősen túlzó) ellenhatásaként ugyanis a néhány hónapon át tartó fehérterror nem pusztán ideológiai, de származási alapon is üldözte valós vagy vélt ellenfeleit. A Tanácsköztársaság vezetői túlnyomó többségének zsidó származására adott rossz reakcióként rendkívül megerősödött az antiszemitizmus, amely Magyarországon addig szinte teljesen elszigetelt eszmei és politikai áramlat volt. Az antiszemita párt 1884-ben bejutott ugyan a parlamentbe, de valódi működése rövid életű volt, tevékenysége sikertelen és szinte teljesen visszhangtalan maradt. Az első világháború idején ugyan erős ellenszenv mutatkozott a gyorsan meggazdagodó hadiszállítókkal - közülük is elsősorban a zsidókkal - szemben, mégis kijelenthetjük: 1919 előtt a magyar társadalomban nem volt igazi beágyazottsága az antiszemi1 Mivel a téma - különösen a numerus claususnak és 1928-as módosításának - szakirodalma rendkívül gazdag, ennek részbeni felsorolása is lábjegyzetekkel telítetté tenné írásomat. Tanulmányomban ezért csak az idézett szövegeknél jelzem forrásaimat. A szak- irodalom iránt érdeklődőknek elsősorban Ladányi Andor utóbbi két évtizedben megjelent, témához kapcsolódó írásait ajánlom: Ladányi csaknem mindig részletesen megadja levél- és kézirattári, illetve könyvészeti forrásait. 9
