Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Szegedi felsőoktatási intézmények vonult a pártbizottság épülete elé. Közben már több helyen is eltávolították a vörös csillagot. A pártbizottság alkalmazottai beszédekkel próbálták csillapítani a tüntetőket, többnyire sikertelenül, de 17 órára atrocitás nélkül feloszlott a tömeg. Közben a pártbizottság és a katonaság között megegyezés született, ha a 17 órakor kezdődő kijárási tilalom alatt újabb megmozdulásra kerülne sor, a karhatalom beavatkozik. Kora este 120 géppisztollyal és több láda lőszerrel fegyverezték fel a pártaktivistákat. Este - a kijárási tilalom ellenére - jelszavakat skandáló diákok gyülekeztek a kendergyámál, majd a karhatalom vízágyúval és figyelmeztető lövésekkel oszlatta szét a tüntetőket. Verekedésre is sor került a karhatalmisták és az egyetemisták között, s a Gizella (ma Aradi vértanúk) téren gyülekező tüntetőket hasonló eréllyel (puskatussal) verték szét. Az éjszaka folyamán — házkutatási és megfélemlítési célból - karhatalmisták szállták meg a Juhász Gyula és Jancsó kollégiumot. Az egyetemistákat mindkét helyen ütötték-verték, de tanárokat (pl. Bárdos István és Perbíró József) is bántalmaztak. Éjszaka az MDP városi Politikai Bizottságának ülésén Baráti Dezső és Fodor Gábor kemény hangon ítélte el a tüntetőkkel szemben alkalmazott brutális módszereket október 25. Reggel Baráti Dezső vezetésével az előző napi atrocitások miatt tiltakozó egyetemi küldöttség kereste fel a pártbizottságot, eredménytelenül. Este a pártbizottságon létrehozták a Katonai Közigazgatási Parancsnokságot (vezetője Halász Gyula főhadnagy), a tüntetők közben Ideiglenes Forradalmi Bizottságot alakítottak, s megkezdték a munkástanácsok szervezését. 23 órakor a városházán tárgyalás kezdődött a Katonai Közigazgatási Parancsnokság és az Ideiglenes Forradalmi Bizottság között, eredménytelenül. október 26. A hajnali órákban az Ideiglenes Forradalmi Bizottság megkezdte a Széchenyi téri nagygyűlés szervezését. 8-9 óra között az üzemekben leállt a munka, s minden irányból munkások és diákok özönlöttek a Széchenyi tér felé, s a Takaréktár utca felől próbáltak a katonai kordonon áttörve bejutni a térre. A felszólítás után sortűz dördült, mely Schwartz Lajos kendergyári munkás halálát és kb. 10-15 ember sebesülését okozta. Majd az Ady téri sportpályán tiltakozó nagygyűlést tartottak. A délután folyamán a karhatalom és a katonai egységek a város több pontján (pl. Lenin körút, Ady tér, Gizella tér) harckocsik igénybevételével oszlatta szét gyülekező csoportokat. október 27. A déli órákban a városháza nagytermében összeültek az üzemek és intézmények dolgozói által megválasztott munkástanácsok képviselői, s megalakították az Ideiglenes Városi Munkástanácsot (elnöke Perbíró József jogászprofesszor, egyik tagja Ács Vilmos főiskolai hallgató). október 28. A nap folyamán megkezdődött a Nemzetőrség szervezése az üresen álló Honvéd téri laktanyában. A Nemzetőrség parancsnokának Palotás Józsefet nevezték ki. október 29. Reggel a Szegedi Kéziszerszámgyárban a fiatalok kiváltak a DISZ-ből és megalakították a Munkásifjúsági Szövetséget. Délelőtt a városháza nagytermében összeült az Ideiglenes Intéző Bizottság, majd az Ideiglenes Városi Munkástanács, melyet Néptanáccsá alakítottak, melynek tagja lett Ács Vilmos MEFESZ-képviselő és Perbíró József professzor is, utóbbi utasította Palotás Józsefet, hogy a Nemeztőrségbe vonja be az egyetemistákat is. Október 30. Délben megalakult a Szegedi Tudományegyetem forradalmi tanácsa. Este megalakult a Szegedi Orvostudományi Egyetem forradalmi tanácsa. A nap során az egyetemek rendkívüli segélyt osztottak ki az otthonuktól elzárt egyetemistáknak, s Országh István őrnagy vezetésével megkezdődött a Nemzetőrség egyetemi zászlóaljának felállítása, október 31. Délelőtt 10 órakor eltemették Schwartz Lajost. Délután az egyetemen gyűjtést indítottak Budapest megsegítésére. Palotás Józsefet a városi Forradalmi Nemzeti Bizottság leváltotta a Nemzetőrség éléről. 375
