Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Vajda Tamás tömeghangulat javítása céljából röpcédulákat kezdtek szórni a városban, amelyben tudatták a pártfunkcionáriusok reggeli leváltását. Közben pedig a városi hangosbemondó is hírül adta a leváltásokat.360 Estére a forradalmárok már nem tárgyaltak a hatalom eddigi gyakorlóival, utóbbiak pedig egyre látványosabban alkalmatlanok voltak a hatalom gyakorlására. A kényszerűségből bevezetett katonai közigazgatás intézkedéseit és utasításait mindenki figyelmen kívül hagyta. A délelőtti sortűz eredménytelenségét látva pedig még a városi pártbizottság is a teljes zavarodottság állapotába jutott. Október 27-én megkezdődött a szegedi üzemekben és intézményekben a helyi munkástanácsok megválasztása, valamint a küldöttek kijelölése. A szegedi egyetemeken azonban nem történt meg a munkástanács-választás. A dolgozók idegenkedtek a munkástanács kifejezéstől, ezért később sem munkástanácsot, hanem forradalmi bizottságot választottak. A szegedi egyetemek gyűlése Perbíró József és Kukán Ferenc (1898-1971) professzorokat bízták meg az egyetemek képviseletével. A munkástanácsok küldötteinek délutáni városházi ülését nem a pártvezetés által remélt hangulat jellemezte. A küldötteknek a levizsgázott funkcionáriusok leváltását követelő határozott fellépése döntötte el a forradalom ügyét Szegeden. így az Ideiglenes Városi Munkástanács Ideiglenes Intéző Bizottságának elnökéül nem a párt jelöltjeit, hanem Perbíró professzort választották meg, s a tagok közé Ács Vilmos főiskolai hallgató is bekerült a fiatalság képviseletében. A továbbiakban a bizottság tárgyalt a katonai közigazgatás vezetőivel a hatalom átvételéről. Október 29-én délelőtt összeült az Ideiglenes Városi Munkástanács, s nevüket Szeged Város Néptanácsa-ra változtatták (az Ideiglenes Intéző Bizottság pedig a Néptanács Elnöksége elnevezést kapta). Memorandumot fogalmaztak meg a Minisztertanácshoz, s kezdeményezték a nemzetőrség megszervezését is. Utóbbi parancsnoka Palotás József, helyettese Kiss Ferenc (*1932) az Újszegedi Tanítóképző tanára lett. A döntés szerint a nemzetőrségbe a munkásokat, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatókat kell bevonni. Október 30-án a déli órákban választották meg az Auditorium Maximumban a Szegedi Tudományegyetem Forradalmi Tanácsát,361 melynek első határozata, hogy a városi Forradalmi tanácsnak a kormányhoz intézett követeléseinek minden pontjával azonosítja magát. A bizottság személyi kérdésekben is döntött, s Baráti Dezső rektorral együttműködve eltávolították a Rákosi-Gerő-rendszert elvtelenül kiszolgáló oktatókat, személyzeti vezetőket. így a jogi karon felfüggesztették Antalffy Györgyöt362 és Kovács 360 A reggel felsorolt személyek mellett leváltották még Karácsonyi Béla országgyűlési képviselőt, az MDP tudományegyetemi Bizottság tagját, egyetemi docenst, Székely Lajost az egyetemi pártbizottság titkárát, Kalocsai Dezsőt (*1924) a Marxizmus-Leninizmus Tanszék vezetőjét, Hevesi Jánost (*1925) a tudományegyetem személyzeti osztályának vezetőjét és Kiss Lajost az egyetemi pártbizottság tagját. A szegedi kommunista vezetés alakoskodást, egyben az október 26-i lépések mögött meghúzódó, számító taktikázást jól mutatja a Szeged Népe 1957. február 17-i számában megjelentetett közlemény, amelyben az MSZMP Szegedi Városi Intéző Bizottsága „mélyen elítéli a volt pártbizottság egy kisebb részének azt a tevékenységét, hogy az ellenforradalmárok nyomására a pártbizottság nevében becsületes, elvhű kommunistákat nyilvánosan megbélyegeztek s ezzel koncul odadobták az ellenforradalmi elemeknek...Helyteleníti az Intéző Bizottság, hogy ezeket az elvtársakat bárki is megbélyegzettként kezelje.” Nem is csoda, hogy 1957 tavaszától - érdemeik elismeréseként - valamennyien ismét magas beosztásokba kerültek. 361 Elnök: dr. Szőkefalvi-Nagy Béla (*1913). Tagók az oktatói karból: Halász Előd (*1920), Bónis György (1914-1985), Perbíró József, a segédszemélyzet részéről: Bánkúti Imre, Both Ödön (1924-1985), Szendrei János (*1925), a könyvtárból: Molnár István, az adminisztrációs részlegről: Endreffy Lóránt, Kovács Béla, Sántha István, a fizikai állományú dolgozók közül pedig Déri Károly, Király Sándor és Nagy László. 362 Antalffy Györgyöt (1920-1993) 1950-ben - egyetlen cikk megírását követően - nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárrá, és „választották” meg dékánná. Majd 1957-1958-ban és 1967-1973 között ismét dékán, 1958-1964 között, valamint 1976-1982 között pedig rektor volt. 368
