Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Szegedi felsőoktatási intézmények Istvánt363, a bölcsészkaron pedig Karácsonyi Bélát, Mérey Gyulát (1911-2002) és Székely Lajost. A nap során problémák adódtak a nemzetőrség szervezésében, mert a szegedi katonaság csak 50 db használhatatlan állapotú puskát engedett át, Palotás Jenőről pedig bebizonyosodott, hogy korábban politikai tiszt is volt, ezért leváltották a nemzetőrség éléről. Az egyetemisták közül toborzott nemzetőrök Lazúr Barna (*1930) főhadnagyot, a Katonai Tanszék korábbi tanárát javasolták főparancsnoknak. Kinevezésére másnap, október 31-én került sor a SZOTE Dékáni hivatalában. A nehézségek ellenére a szervezet létszáma növekedett. Közben a nemzetőrség élelmezését is megoldották - részben az egyetemi menza segítségével. Az egyetemisták és a nemzetőrség szoros kapcsolatát jól mutatja, hogy Lazúr Barna a nemzetőrség főparancsnokságát átköltöztette a Juhász Gyula diákotthonba. Október 31-én már korszerű fegyverekkel szerelték fel a nemzetőröket. Az egyetemisták közül toborzott nemzetőrök látták el az öthalmi, volt ÁVH-s laktanya és a repülőtér őrzését. Délelőtt 10 órakor pedig sor került Schwarcz Lajos temetésére. A szegedi sortűz egyetlen halálos áldozatától Láng Imre orvosprofesszor búcsúzott, a bölcsészhallgatók nevében pedig Gáli Gergely helyezett el koszorút. A nap folyamán megalakult a SZOTE Forradalmi Bizottsága is,364 Baróti Dezső rektor pedig levélben utasította a dékánokat: „Amennyiben még lennének...a bölcs vezetése alatt álló kar épületéből távolíttasson el minden olyan jelvényt és dekorációt, amely nemzeti függetlenségünkkel ellenkezik és mihelyt technikailag lehetséges, megfelelően helyeztesse el a Kossuth-címert és a kar pecsétjén is azt használja. Az úgynevezett népköztársasági címert addig is távolíttassa el, illetve a pecsétből vágassa ki.” A nap folyamán az Auditorium Maximumban az egyetemisták ismét nagygyűlést tartottak, ahol a Budapestről visszaérkezett MEFESZ-küldöttek beszámoltak a fővárosi eseményekről. Ekkor kérték fel Maróti András technikumi tanárt az egyetemi nemzetőrség vezetésére. Maróti csak átmenetileg vállalta el ezt a feladatot. November 1-jén a nemzetőrség egyetemi zászlóaljának parancsnoka Országh István (*1915) tartalékos őrnagy lett. Az egyetemi zászlóaljat a Bolyai diákotthonban helyezték el, míg ennek a zászlóaljnak parancsnoki irodája a SZOTE épületében (az ottani DISZ VB volt irodájában) volt berendezve. November 2-án az Auditorium Maximumban egyetemi nagygyűlést tartottak, amelyen a Budapesti Egyetemi Forradalmi Bizottság küldöttei (S. Tóth Ákos és Csapcsák János joghallgatók) részletes beszámolót tartottak a forradalom fővárosi eseményeiről és a kialakult politikai helyzetről. Baróti Dezső rektor ezen a napon a Marxizmus-Leninizmus Tanszék működését felfüggesztette azzal az indokkal, hogy „a nemzeti forradalom előrehaladása és a többpártrendszer kialakulása lehetetlenné teszi, hogy csak egy pártnak legyen világnézeti katedrája az egyetemen”. (A felfüggesztést ugyan november közepén Baróti rektor kénytelen volt visszavonni, de a tanszék működését továbbra sem engedélyezte. November 3-án Pólay Elemér (1915-1988) jogász, Korpássy Béla (1907-1961) orvos, Fodor Gábor vegyész professzorok és Baróti Dezső rektor beszélgetést folytattak a várható katonai helyzetről. Ekkor született meg az ötlet: táviratot kell küldeni a szegedi egyetemről elszármazott Szent-Györgyi Albertnek (1893-1986), hogy emelje fel szavát a világ 363 Kovács Istvánt (1921-1990) szintén 1950-ben nevezték ki tanszékvezető egyetemi tanárrá. 364 Élőnk: Waltner Károly professzor, elnökhelyettes: Hetényi Géza (*1923) professzor. Tagok: Kukán Ferenc professzor, Kelemen Endre (*1921) adjunktus, Draskóczy Pál, Thuránszky Károly (1927-1981) tanársegédek, Szeitz Károly, Jung Sándor, Jung Sándomé, Förgeteg József, Papp istván, Olasz Imre, Szádeczki László, valamint MEFESZ-es orvostanhallgatók közül Jákó János, Nitsovits Jenő, Kádár Dezső, Grynaeus Tamás, valamint Hegyi Róbert. 369
