Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Bevezető
Egyetemi és főiskolás diákmozgalom 1956-ban A megerősödő Kádár-kormány 1957 áprilisában kezdett hozzá az egyetemeken és főiskolákon a tanári kar és a hallgatók politikai felülvizsgálatához. Az MSZMP IIB határozatát követően a Művelődésügyi Minisztérium április 19-én utasította a felsőoktatási intézmények vezetőit a fegyelmi eljárások lebonyolítására. Ezek 1957 szeptemberére országszerte lezajlottak, de a fellebbezések lehetősége miatt az eljárások csak egy év múlva fejeződtek be. A pillanatnyilag rendelkezésre álló adatok szerint az egyetemi hallgatók közül háromszáznyolcvanegy részesült fegyelmi büntetésben, ez az összhallgatói létszám valamivel kevesebb másfél százaléka volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - egy 1958. januári statisztika szerint - összesen 987 hallgató közül ötvenkilenc hallgató esetében hoztak jogerős döntést. Huszonkét hallgatót zártak ki az ország összes egyeteméről, tizenhat bölcsészt és hat jogászt. Magáról az ELTE-ről hat hallgatót csaptak ki. Eltiltást négy illetve két félévre ketten-ketten kaptak. Szigorú megrovásban hatan, de megrovásban tizennégyen részesültek.71 A felelősségre vonások lezárulásával az Építőipari és Közlekedései Műszaki Egyetemen harmincegyet sújtott elmarasztaló ítélet, de csak három hallgatót zártak ki, a többieknek enyhébb fegyelmi határozatot kézbesítettek. A Budapesti Műszaki Egyetemen huszonkilenc hallgató közül tizenkettőt távolítottak le az egyetemről, tizenheten enyhébb büntetést kaptak.7“ Miskolcon 1070 hallgató közül 46-an kerültek a fegyelmi bizottság elé: kilenc hallgatót zártak ki az ország összes egyeteméről, négyet a Nehézipari Műszaki Egyetemről, hat diákot négy, kettőt két félévre függesztettek fel, húszán megrovásban, öten megintésben részesültek. Mindez a miskolci egyetemistáknak mindössze 4,29 százalékát érintette.73 Debrecenben a három felsőoktatási intézmény közül, mint láttuk a KLTE hallgatói játszottak nagyobb szerepet az eseményekben. A fegyelmik lezárulásával tizenhét hallgatót marasztaltak el, tizenegy bölcsészt, hat TTK-s. Hátukat az ország összes egyeteméről kizárták, egy hallgatót két félévre kitiltottak az egyetemről, kilencen kaptak szigorú megrovást, illetve megrovást, s egy hallgatót megintettek.74 Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol a diákmozgalom és a MEFESZ gyengébb volt, a fegyelmi eljárások is enyhébbek voltak. A Budapesti Orvostudományi Egyetemen a politikai tisztogatás csak tizenegy hallgatót érintett, senki nem zártak ki az ország összes egyeteméről, a BOTE-ről is csak egy gyógyszerészhallgatót küldtek el, három hallgatót négy félévre, kettőt két-két félévre tiltottak ki, négyen kaptak szigorú megrovás, utolsó figyelmeztetéssel, egy medikus megrovásban részesült.75 A Zeneművészeti Főiskolán a fegyelmi eljárás alá vont tizenkilenc hallgató közül mindössze ketten kaptak szigorú megrovást, Pernye András és Tausz Etelka, aki részt vett a főiskolán történt könyvégetésben.76 A fentiek arról tanúskodnak, hogy a fegyelmi eljárok nem jelentetek komoly, széleskörű tisztogatást az egyetemeken és a főiskolákon. A konszolidáció előrehaladtával nem volt szükség a megfélemlítés légkörének fenntartásra az oktatási intézményekben, különösen, ha a MSZMP bővíteni szerette volna befolyását az ifjúság körében. Az is számított, hogy a tanári kar menteni igyekezett a diákokat, ahol lehetett. 71 Lásd: Ungváry Krisztián: Konszolidáció és megtorlás az ELTE Bölcsészkarán. Valóság, 1994. 1. sz. 82- 83. o.; Beck -Germuska: Forradalom a bölcsészkaron. 183. o. 72 Horváth Zsolt: Műegyetem 1956-1957. 120-121. o.; Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. 325. sz. irat. 73 Ungváry: Utána néma csönd. 206. o. 74 Filep Tibor: Debrecen. 1956. 135-136. o.; Lásd még: Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. 327. sz. irat. 75 Szabó Róbert: Fegyelmi eljárások a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, 1957. Szabolcs-Szatmár- Beregi Szemle, 2006. 4. sz. 435-442. o. 76 Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. 318. sz. irat. 27
