Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Bevezető
Vida István A Műegyetemen az első fegyveres egységek október 25-e körül jöttek létre a XI. kerületi rendőrkapitányság kezdeményezésére. A rendőrségtől kapott fegyverekkel látták el a kollégiumok védelmét, és rendőrökkel együtt járőröztek a kerületben.40 A műegyetemi nemzetőrség kiépítése budai albizottság október 30-án történt átszervezése után vált intenzívebbé. A szervezőmunkát Marián István alezredes irányította, ő azonban nem a rendőrségre, hanem honvédségre támaszkodott. A műegyetemi nemzetőregységek létszáma ötszáz-ezer fő lehetett, a fegyveresek között a műegyetemi karok, az Állatorvosi Főiskola és a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola hallgatói mellett fiatal oktatók, egyetemi dolgozók, sőt politikai elítéltek is voltak. A rendőrség és a honvédség készletéből Budapesten őket látták el legjobban fegyverekkel. Többek között tíz harckocsival, nyolctíz tankelhárításra alkalmas légvédelmi ágyúval, több száz kézifegyverrel, több ezer kézigránáttal, ezer harckocsi aknával és egyéb haditechnikai eszközzel voltak felszerelve.41 Marián és tiszttársai arra készültek, hogy felveszik a harcot a fővárosba ismét bevonuló szovjet csapatokkal, s megvédik a Műegyetemet és közvetlen környékét.42 Tekintettel a szovjet invázió veszélyére november 1-jén este megalakították az Egyetemi Nemzetőr Egységek Budai Parancsnokságát, amelynek parancsnoka Marián István lett.43 A szovjet csapatok elleni harcra való felkészüléssel egyidejűleg a műegyetemisták továbbra is elláttak karhatalmi feladatokat. Őrséget adtak középületeknél, a Ferihegyi repülőtéren, nyomdáknál és élelmiszer raktáraknál. Kirendelték őket gyűlések biztosításra. Rendszeresen járőröztek. Részt vettek bevetéseken. Kiszabadították a politikai foglyokat a Budapesti Gyűjtőfogházból.44 31-én megakadályozták, hogy a tüntetők ledöntsék Gellért hegyi Szabadság-szobor főlakját.45 Letartóztattak és bevittek többnyire sorállományú ávósokat a Műegyetemre, ahol külön őrizték, majd elengedték őket.46 Az egyetemistáknak kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a Műegyetem környékén nem voltak pogromok és lincselések. Az ELTE és a Műegyetem mellett Budapest más felsőoktatási intézményeiben megkezdődött a diáknemzetőrségek szervezése. így többek között a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Kertészeti és Szőlészeti, a Mezőgazdasági és Gépészmérnöki, a Képzőművészeti, a Színház és Filmművészeti és a Testnevelési Főiskolán.47 Ezek jobbára kis létszámú fegyveres alakulatok voltak, zömmel az egyetemi épületeket és a kollégiumokat őrizték, az utcai harcokban alig kapcsolódtak be. 40 Horváth: Műegyetem 1956-1957. 82. o. 41 Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája. Akadémiai Kiadó. Budapest, 2003. 335-336. o. (A továbbiakban: Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája.); ÁBTL 3. 1. 9. V-150006. (Váradi Gyula és tsai) 414-417. o. Jegyzőkönyvek Marián István kihallgatásról. 1957. május 4., 21., 42 Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. 226. sz. irat. 43 Úo. 192. sz. dokumentum. 44 Frivaldszky: Ötvenhat műegyetemistái. 133-134. o. 45 Horváth Zsolt: Műegyetem 1956-1957. A forradalmi tanév története. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest, 2006. 877-88. o. (A továbbiakban: Horváth: Műegyetem 1956- 1957.) 46 Frivaldszky: Ötvenhat műegyetemistái. 110. o. 47 ifj. Beck Tibor: Mozaikok a forradalom és a megtorlás történetéhez: 1956 a budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán. In Évkönyv 1998. VI. Szerk.: Litván György. 1956-os Intézet. Budapest, 1998. 213- 241. o.; Osváth Zsolt: Forradalomból ellenforradalom. A Forradalmi Bizottság szerepének értékelése, illetve átértékelése a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2006. 4. sz. 443-455. o.; Diák- és ifjúsági mozgalmak 1956-1958. 307., és a 334. sz. dokumentum. 22
