Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Budapesti Orvostudományi Egyetem (rektor, rektorhelyettes, dékánok) ügyét kivizsgáltassa, mivel nem volt tudomása arról, hogy a kritikus időben kifogásolható magatartást tanúsítottak volna. A háború utáni időszakhoz hasonló igazoló eljárások kezdődtek tehát, de ezúttal nem mindenkire kiterjedően, valamint sokkal mérsékeltebb társadalmi részvétellel és főleg „sikerrel”. A beérkezett jelentéseket értékelő egyetemi vizsgáló bizottság június 4-i ülésén „sajnálattal állapítja meg, hogy a professzorok jelentéseinek döntő többsége semmi segítséget nem nyújt az októberi események felülvizsgálatához. Ezért a bizottság egyéb helyekről, személyektől vagy társadalmi szervektől kapott jelentések alapján tudja a munkáját megkezdeni. ”N6 Az adatgyűjtést követő úgynevezett felülvizsgálat irányelveit Doleschall egy szigorúan titkos minősítésű rendeletben (0044/1957) határozta meg 1957. május 31-én valamennyi, a miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó egészségügyi és szociális intézmény vezetője számára. Ebben kötelezte az érintett vezetőket vizsgálat és fegyelmi eljárás lefolytatására mindazokkal szemben, akik a forradalomban szerepet, vagy főleg vezető szerepet vállaltak, illetve az azt követő időszakban „káros politikai tevékenységet fejtettek ki". Előírta a büntető feljelentés kötelezettségét, ha a vizsgálat során bűncselekmény gyanúja merült volna fel. Végül felül kellett vizsgálni a forradalom alatti elbocsátásokat, kinevezéseket és előléptetéseket a korábbi állapot helyreállítása jegyében. A vizsgálatok eredményéről és a hozott intézkedésekről szóló jelentést július 10-ig kellett megtenni.146 147 Június 14-i ülésén az MSzMP Intéző Bizottsága is foglalkozott a felsőoktatási intézményekben indított fegyelmi ügyekkel. Felvetődött, hogy az eljárások kedvező alkalmat kínálnak arra, hogy a párt megszabaduljon a vele korábban is szembenálló tanároktól, függetlenül attól, hogy miképpen viselkedtek 1956-ban. Végül a mérsékelt álláspont érvényesült, miszerint hasznosabb lenne a professzorok megnyerése, főleg mert - különösen az orvosi szakmában - nehéz megfelelő szinten pótolni őket.148 A BOTE-n két bizottságot állítottak fel. Az egyiket dr. Zoltán Imre, a II. sz. Női Klinika professzora vezette, míg a másikat dr. Liebner Ernő, az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet igazgatóhelyettese. A bizottságok nem foglakoztak azok ügyeivel, akik esetében a hatóságok folytattak vizsgálatot, kizárólag ezen vizsgálatok lezárása és az illető szabadon bocsátása után. Ilyenformán öt, átmenetileg őrizetben volt hallgató került a bizottságok elé, közülük kettőt (Víg József, Matkovics András) felmentettek. Az eljárások során a bizottságok gyakran nem a vizsgált személy tevékenysége, hanem kifejezetten politikai nézetei vagy egyes aktuális eseményekhez való viszonyulása iránt érdeklődtek. Bevett gyakorlatuk szerint nem a bűnösséget, hanem az ártatlanságot kellett bizonyítani, ez azonban beleillett a kor jogszolgáltatási gyakorlatába. A vizsgálatok eredményeként egy gyógyszerészhallgatót (Zilahy Tibor IV. éves) kizártak az egyetemről, hármat (Baksa József V. éves, Palkovits Miklós V. éves és Réflfy Antal II. éves) 4 félévre, újabb hármat (Naszlady Attila IV. éves, Prezneczki László II. éves fogorvoshallgató, Szidon Gyula IV. éves) 2 félévre eltiltottak a tanulmányok folytatásától. Szigorú megrovásban részesült végső figyelmeztetéssel Kulin Sándor IV. éves, megrovásban Gulyás János IV. éves orvostanhallgató. Június 13-án az újonnan szerveződő KISZ is megnyilvánult az ügyben, 15 fős listán sorolva fel azon hallgatókat, akik ellen fegyelmi indítását javasolják a rektornak. Hasonlóképpen fegyelmit kértek mindazon hallgatók ellen, akik tagjai voltak a forradalmi bizottságoknak. Fegyelmi nélküli kizárást kértek az őrizetben lévő Tóth Ilona, Rácz József és Kollár László, valamint 146 SE Lt. 3/c Rektori Hivatal iratai 003-2/1957. sz. jegyzőkönyv a bizottság 1957. jún. 4-i üléséről. 147 OL XIX-C-2-4 B3 044/1957. sz.; SE Lt. 3/c Rektori Hivatal iratai 005/1957 R. sz. 148 OL M-KS-288. fond, 5.cs.29.őe. 43. old. MSzMP Intéző Bizottságának ülése 1957. jún. 14-én 109
