Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - A./ Budapesti felsőoktatási intézmények
Budapesti Orvostudományi Egyetem Lektorátussá alakították át. Jogutód nélkül szüntették meg a Katonai Egészségügyi Tanszéket, a valójában meglehetősen katonai jellegű Testnevelési Tanszéket és a Tanulmányi Osztályt, melyet eredetileg a minisztérium meghosszabbított kezeként hoztak létre. A diákok közül többen, főleg kollégisták, a fegyveres harcokban is részt vettek. így Rácz József, II. éves hallgató is, akit később az orvosegyetemi fegyveres őrség parancsnokának választottak. Ők hol valamelyik felkelő csoporttal, a közeli Corvin- köziekkel, vagy a Tűzoltó utcaiakkal, hol önállóan harcoltak. Az egyetem központjával szemben, a Köztelek utcában állt a IX. kerületi pártház,127 amit az egyetemisták lefoglaltak és diákszállónak rendeztek be. Ezen a bázison röpcédulákat is gyártottak, valamint vöröskeresztes lerakatot is működtettek, ahonnan még a környékbeliek élelmezését is el tudták látni a harcok napjaiban. Az egyetem legfontosabb feladata azonban természetesen a sebesültellátás volt. Ennek méreteiről egyelőre csak elszórt adataink vannak, bár ebben minden klinika részt vett. A Baross utcai II. sz. Sebészeti Klinika 378 sebesültet kezelt október 23. és november 9. között, köztük 37 szovjet katonát.128 A Tűzoltó utcai II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán 80 civilt, 14 felkelőt és 12 szovjet katonát láttak el. Az Üllői úton álló Urológiai Klinikán kb. 170-re rúgott a beszállított sebesültek száma, akiket mindössze 4-6 orvossal és az ápolószemélyzettel láttak el. A közlekedés bizonytalansága, sőt veszélyessége miatt a legtöbb helyen nem volt teljes a rendszeresített személyzet, ami tovább súlyosbította a bennlévők túlterheltségét. A harcoktól távolabb fekvő Ortopédiai Klinikán csak a környéken lakók segítségével tudtak úrrá lenni a kialakult helyzeten. Innen dr. Szelényi Ferenc teherautóval járt ki sebesültekért a távolabbi helyszínekre. A halottakat ideiglenesen az egyetem kertjében hántolták el, akárcsak a háború alatti ostrom hosszú heteiben. A Vörös Hadsereg november 4-én indult támadásakor az egyetem, főleg annak belső klinikai telepe, ismét a harcok közepébe került. A szomszédos Corvin-köz, a Kilián laktanya és a Tűzoltó utca az egyetemi klinikákat is célponttá tették. Ekkor érte tüzérségi találat a II. sz. Belklinika A épületének 25. számú kórtermét, ahol minden ott fekvő beteg meghalt. A pincék megteltek sebtében lemenekített fekvőbetegekkel, szükségműtőkkel, míg odafenn folyt az esztelen rombolás. Az egyetemi főépületnek ezúttal a jobb szárnya pusztult el,129 ahol a Bőrklinika székelt, de sok más épület is súlyos károkat szenvedett. így a Kilián laktanya mögött fekvő II. sz. Gyermekklinika, a Mária utcai II. sz. Szemklinika vagy az Üllői úti Igazságügyi Orvostani épület. Az I. sz. Szemklinika Kálvária téri épületét szabályosan megostromolták az oroszok, a hatalmas vöröskeresztes zászlóval mit sem törődve. Harckocsilövegekkel vették tűz alá a homlokzatot, majd gyalogsági rohammal foglalták el a senki által nem védett épületet. Csak a fiatal, ám akkor rangidősnek számító orvos, dr. Brooser Gábor lélekjelenlétének és a korábban elrendelt pincébe menekítésnek volt köszönhető, hogy itt nem esett kár emberéletben.130 A forradalom napjaiban megindult változások még jóval november 4-e után is folytatódtak. így még december 6-ig működött az egyetem forradalmi bizottsága. A hatalomba visszasegített kommunisták helyzete lassan megszilárdult, ami jól nyomon követhető a forradalomban spontán megalakult hatalmi szervekhez és az eseményekben 127 A forradalom után a munkásőrség kapta meg az épületet, ma a Corvinus Egyetem használja. 128 A Baross utcai II. sz. Sebészeti Klinika 1956-os kórlapjait dr. Dubecz Sándor, a klinika akkori tagja dolgozta fel Sebészeti klinika a tűz vonal ban című, 1996-ban Budapesten megjelent forrásértékű munkájában. 129 A háború alatt az épület bal szárnyát, a II. sz. Belklinikát érte súlyos találat. 130 Szászy Brooser Gábor: Kenyereim története. Naplótöredékek 1930-2000. Bp., 2006. 105
