Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Pécsi felsőoktatási intézmények- közöttük a legbaloldalibbnak ismert Szentistványi Gyuláné egyetemi párttitkár, Tényi Jenő volt egyetemi DISZ-vezető, Gerencsér József DISZ-titkár, Kocsis Mihály jogi kari professzor, dékán és Ernst Jenő orvosegyetemi professzor -eltávolítása az egyetemről. Hasonlóan a szegedi és budapesti egyetemistákhoz, a pécsiek is követelték Nagy Imre kinevezését a párt központi vezetőségébe és a kormányba, a politikai perek felülvizsgálatát, az idegen csapatok kivonását az országból, a hadifogoly- és árvaügyek rendezését, a begyűjtési és adózási rendszer felülvizsgálatát. Pécsett különös jelentősége volt az uránbányászatra vonatkozó állami szerződések újratárgyalása és az urán bányatelepek magyar kézbe adása és a „bauxitbánya” elnevezés megszüntetése követelésének. A szabad és demokratikus választások követelése mögött tulajdonképpen a többpárt-rendszer kívánalma állt. A nemzeti ünnepek és a címer megváltoztatásának igénye általános volt az országban, így Pécsett is. Az oktatási-tanulmányi követelések között első helyen szerepelt az egyetemi autonómia, mint régi demokratikus vívmány visszaállítása.281 A Pécsi MEFESZ Bizottság tevékenysége Pécsett és Baranya megyében A jogi egyetem udvarán, a szabadban tartott gyűlésre nemcsak egyetemisták érkeztek, hanem a város különböző rétegeihez tartozó dolgozók is akik a diákparlamenten történtek hírét elteijesztették a városban. A pártvezetők és a BM titkos szolgálatának civil ruhás tagjai, akik részt vettek a rendezvényen, a diákparlamenten elhangzottakat a népi demokráciát ért támadásként fogták fel, s a MEFESZ megalakulását reakciós, fasiszta megnyilvánulásnak állították be az üzemek, gyárak, bányák dolgozói előtt, hogy a munkásokat az MDP és a rákosista vezetők mellé állítsák. Az 1956. október 23-án megjelent Dunántúli Napló közölte az előző napi diákparlament és az ott megalakult MEFESZ tényét, de igyekezett tompítani annak politikai jelentőségét. Az újságíró szerint például a három pécsi felsőoktatási intézmény hallgatói azért gyűltek össze a Pécsi Központi Egyetem udvarán, „hogy megbeszéljék saját problémáikat és azokat az országos ügyeket, amelyekre választ vártak...” A lap csak a szegedi egyetem küldötteinek felszólalásáról, valamint a pécsi orvosi és jogi kar memorandumairól írt, de nem említette a Péter Károly által felolvasott radikális hangú memorandumot. A MEFESZ megalakulásáról szóló tudósítást azzal ellensúlyozta a cikkíró, hogy „ez nem jelent szakadást a munkás- és paraszt fiataloktól” és nem jelent letérést a huszadik kongresszus és a párt júliusi határozatában kijelölt úttól.282 Október 23-án reggel a POTE helyettes dékánja, dr. Cholnoky László professzor oktatási szünetet rendelt el ( dr. Lissák Kálmán professzor, dékán külföldön tartózkodott). Az MDP Egyetemi és Főiskolai VB ülést hívott össze, melyre meghívták a MEFESZ teljes vezetőségét is. Érdemi tárgyalás azonban nem volt. Szentistványi Gyuláné párt-csúcstitkár felelősségre vonta a jelen lévő diákokat a diákparlamenten történtekért, majd a pedagógiai főiskola igazgatója félbeszakította az ülést és a MEFESZ-vezetőket meghallgatás nélkül elküldték. Az egyes karok MEFESZ-vezetői ekkor saját épületükben irodát kerestek maguknak. Az orvoskari MEFESZ vezetői elfoglalták a DISZ által használt irodát. Itt fogadták a nap folyamán a megyei és a városi pártbizottság vezetőit, akik „ellenforradalmi lázadással” vádolták őket.283 281 Határozat. BML. XXXII. 11. 1956-os gyűjtemény. 8. doboz, 283. szám. Egyetemisták határozata. Iktatószám és keltezés nélkül. Gépelt kézirat. Másolat; Péter Károly: 1956 Baranyában. Pécs, 1997. 85- 105. p. 282 Dunántúli Napló, 1956. október 23.; Péter Károly, i. m. 105. p. 283 Péter Károly, i. m. 105-106. p. 333
