Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)

Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények

Tóth Agnes A bizottság megállapítja, hogy Ablonczy Pál félreértésre alkalmas kijelentést tehetett a fent említett gyűlésen, azonban intentióit és humánus beállítottságát az ugyanazon gyűlésen elhangzott második felszólalása teljesen tisztázta. Határozat A bizottság egyhangúlag megállapítja, hogy Ablonczy Pál egyetemi tanársegédet ellenforradalmi cselekmények elkövetésében nem találta vétkesnek. Szomolányi Béla főkönyvelő fegyelmi ügyéből az alábbiakat ismerteti: A bizottság egyhangúlag megállapítja, hogy Szomolányi Béla ügyében ellenforradalmi cselekmények nem állapíthatóak meg. Világosan megállapítható azonban az is, hogy Szomolányi Béla nem híve a jelenlegi rendszernek, ami a főkönyvelőségen bizonyos csoportosulásokra vezetett, ami a főkönyvelőség normális munkamenete szempontjából előnytelennek tekintendő, és amely a hivatal politikai állásfoglalásának kialakulására zavarólag hat Határozat Mindezek alapján a bizottság megállapítja, hogy Szomolányi Béla magatartása az ellenforradalmi cselekmények kritériumait nem meríti ki. Ugyanakkor a dékán hatáskörébe utalja, hogy a főkönyvelőségen kialakult kedvezőtlen helyzettel kapcsolatban a felsőbb fórumokkal érintkezésbe lépjen. A disszidált egyetemi hallgatók és egyetemi dolgozók fegyelmi ügyéből az alábbiakat ismerteti: A bizottság sajnálattal és elítélőleg veszi tudomásul nevezetteknek az ország területéről engedély nélkül való távozásukat, akik ezen cselekedetükkel elárulták azt, hogy nehéz helyzetben lévő országunk problémáival semmiféle közösséget nem vállalnak és itt dolgozni nem kívánnak. Határozat A bizottság megállapítja, hogy a hallgatók és egyetemi dolgozók a Hallgatók Fegyelmi szabályzatának I. fejezet l.§. 2. pontjában foglalt fegyelmi vétséget elkövették, azaz olyan magatartást tanúsítottak, amelyből kitűnt, hogy szemben állottak a népi demokrácia állami és társadalmi rendjével, ezért fegyelmi büntetésként velük szemben az egyetemről való kizárást, illetve a dolgozókkal szemben a Munka Törvénykönyve 113. §-ában foglalt fegyelmi büntetést, az azonnali elbocsátást alkalmazta. (HBML. XXVI. 8/a Jegyzőkönyv a Debreceni Orvostudományi Egyetem Tanácsának 1957,jún. 19-én tartott VII. rendes üléséről) 254

Next

/
Oldalképek
Tartalom