Magyarországi világi felsőoktatási intézmények az 1956-os forradalomban és szabadságharcban - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség kiadványai 3. (Budapest, 2007)
Intézmények - B./ Vidéki felsőoktatási intézmények
Walleshausen Gyula kísérletet.214 A tervezett nemzetőrzászlóaljba 25-30 egyetemistát hívott, és azonnal járőrszolgálatba osztotta be őket, elemi fégyverkezelési ki-képzésükről azonban nem gondoskodott. így fordulhatott elő, hogy egy hallgató kezében elsült a géppisztoly és kioltotta az előtte lépkedő barátja, Biliczky András életét.215 A gödöllői egyetemi fegyveres őrség parancsnoka, László Domokos tanársegéd viszont életeket mentett: megakadályozta az egyetemi lakótelep sztálinistának ismert néhány lakója őrizetbe vételét.216 A békés kibontakozás kezdete Budapest A forradalmak történelmileg kialakult civil szervei (nemzeti vagy forradalmi bizottságok stb.) a fegyveres harcok és a kijárási tilalom elhúzódása miatt a fővárosban később jöttek létre, mint vidéken. Október 28-án 13 óra 20-kor Nagy Imre miniszterelnök azonnali tűzszünetet rendelt el és bejelentette: megállapodás jött létre a szovjet csapatok kivonására. Néhol ugyan még felugattak a fegyverek, de az egyetem környékén csend volt s a hallgatók felvehették a havi ösztöndíjukat, majd rögtön hazautaztak. A következő napon megalakult a Magyar Értelmiségi Forradalmi Tanács és levelet intézett a magyar néphez.217 A rektor felkérésére Kuthy Sándor professzor és Balázs Ottó adjunktus kapcsolatba lépett a bizottsággal, majd 30-án részt is vettek az ülésén, amelyen Markos György professzor elnökölt. A bizottság legfőbb célja az volt, hogy összefogja az értelmiségieket avégett, hogy dolgozóit „a józanság és emberiesség útján tartsa.”218 A DISZ által október 27-re meghirdetett diákparlament a harci cselekmények miatt elmaradt. Most már a MEFESZ vette át a rendező szerepét: 30-án felkérte az egyetemi karokat, hogy 2-2 tagot küldjenek az előkészítő bizott-ságba.219 Az egyetem fővárosi részlegében is sor került az Ideig-lenes Forradalmi Bizottság megalakítására. Molnár Sándor, a Rektori Hivatal vezetője 31-én 11 órára hívta össze az alakuló gyűlést. Mintegy 50-60 fő gyűlt össze. A gyűlés elején a rektor lemondott, hogy átadja az egyetem vezetését, de a jelenlévők bizalmat szavaztak a rektornak és kérték, maradjon a helyén. A 34 taggal megalakult Forradalmi Bizottságnak tanácsadó szerepe lesz, mert az Egyetemi Tanács összetétele nem alkalmas erre. A Rákosi idejében kompromittált oktatók jobb, ha távolmaradnak az épülettől saját érdekükben. Felszólalók közül ketten - Hegedűs István és Fogaras Lajos - is közölték, hogy ők kommunisták voltak és azok is maradnak. Kuthy Sándor professzor azt válaszolta, hogy tisztelni kell az elvhű kommunistákat.220 A gyűlés szünetében megszerkesztették a határozati javaslatot, amit a rádió este 9 óra után fel is olvasott. 214 Sepetán 15-16. p. i.m. 215 SZIE Lt. R-461/57. II. biz. 216 SZIE Lt. R-707/57. 217 A forradalom hangja, i. m. 203-204.p. 218 SZIE Lt. R-461/57.1. c, 19. 219 A forradalom hangja, i. m. 222.p. 220 SZIE Lt R-461/57.1. c. 212
